(6) De a népíribunusok kijelentették: Nem tűrik, hogy ilyen módon gúnyt
űzzenek a köznépből. A senatus azért fél betekinteni a hivatalos jegyzékekbe!
— hangoztatták —, amelyek kinek-kinek a vagyoni helyzetéről tanúskodnak, mert
nem akarják nyilvánosságra hozni az adósságok összegét. Akkor ugyanis kide¬
rülne, hogy a polgárság egyik fele milyen mélyre taszította a másikat, miközben
az eladósodott köznépet egyre újabb ellenségeknek szolgáltatják ki. (7) Min¬
denfelé és minden válogatás nélkül keresnek okot a háborúra. Antiumból Sat¬
ricumba, Satricumból Velitraeba, innen Tusculumba vezették a légiókat, most
pedig a latinokat, hernicusokat, praenesteieket fenyegetik fegyveres beavatko¬
zással. Mindezt sokkal inkább a polgártársaik, mint az ellenség iránti gyűlölet¬
ből teszik: azért, hogy a köznép erejét fegyveres szolgálattal őröljék fel, nehogy
lélegzethez juthasson, és a Városban, dologtalanságában eszébe jusson a szabad¬
ság, nehogy megjelenhessen a gyűléseken, ahol végre meghallhatna a tribunusok
szavait az uzsoraterhek könnyítéséről és egyéb jogtalanságok megszüntetéséről.
Ha a köznépnek lesz bátorsága emlékezni atyái szabadságára, (8) ők nem fogják
tűrni, hogy egyetlen római polgárt is szolgasorsra ítéljenek adósságaiért, sem
azt, hogy sorozást tartsanak, amíg be nem tekintenek az adósok jegyzékébe, és
nem hoznak intézkedéseket a tartozások csökkentésére, hogy mindenki tudja,
mi az övé, és mi a másé, és vajon szabadon rendelkezik-e még saját személyével,
vagy azzal is a börtönnek adós.
(9) Mihelyt felcsillant a felkelés várható eredménye, azonnal ki is tört a fel¬
kelés. Egyrészt ugyanis sokakat ítéltek adósrabszolgaságra, másrészt arra a hírre,
hogy Praeneste háborúra készül, az atyák új légiók sorozását rendelték el. Mind¬
kettő ellen közösen léptek fel a zridunusok és a köznép, ezek segítségnyújtási
joguk gyakorlásával, amaz egyhangú älläsfoglaläsäval: (10) a zridbunusok nem
engedték, hogy szolgasorba vessék az arra itelteket, az ifjúság pedig nem jelent¬
kezett katonai szolgálatra. Az atyáknak pillanatnyilag kisebb gondjuk volt az
adósságok törvényes behajtására, mint a sorozásra, hiszen az ellenség a hírek
szerint már felkerekedett Praenestéből, és Gabii területén ütött tábort. (11)
A íribunusokat azonban ez a hír nemhogy visszariasztotta volna, inkäbb vällal¬
kozásuk folytatására ösztönözte; így a lázadás csak akkor ült el, amikor a hábo¬
rú már szinte a falakat ostromolta.