Seite 387 [387]
(4) Ekkor a consuli hatáskörű íribunusok és a népíribunusok — akik belátva,
hogy a közös szabadsággal együtt az ő hatalmuk is végveszélyben forog, aláren¬
delték magukat a senazusnak — közösen megtanácskozták a szükséges intézke¬
déseket. (5) Miután senkinek sem volt más ötlete, mint az erőszak és a gyilkolás,
amely azonban nyilvánvalóan hatalmas összeütközéssel járt volna, felszólaltak
Marcus Menenius és Quintus Publilius népzribunusok: (6) , Miért képzeljük ezt
a harcot az atyák és a köznép küzdelmének, holott valójában az egész állam áll
szemben egyetlen kártékony polgárával? Miért támadjuk a köznépet is vele
együtt, holott biztonságosabb lenne éppen a köznép segítségével megtámadni
őt, hogy végül saját erejének súlya nyomja agyon? Az a tervünk, hogy törvény¬
be idézzük. (7) Semmi sem olyan népszerűtlen, mint a királyi hatalom. Ha
a tömeg belátja, hogy nem ellene folyik a küzdelem, ha védőkből bírákká tesszük
őket, mihelyt a köznépből való vádlók néznek szembe egy patrícius vádlottal, és
nyilvánvalóvá válik a vád, hogy király akart lenni, akkor máris saját szabadságuk
lesz az első, ami mellett kiállnak."
20.
(1) Mivel a tervet mindenki helyeselte, törvénybe idézték Manliust. Ez a for¬
dulat először felkavarta a köznépet, különösen amikor csak a vádlottat látták
gyászruhában, (2) és nemcsak az atyák közül nem öltött gyászt vele senki, de
rokonai, sőt még fivérei, Aulus és Titus Manlius sem. Pedig — mondogatták —
eddig még sosem akadt rá példa, hogy ha valaki ekkora veszélybe került, ne
vettek volna gyászruhát a hozzá legközelebb állók is. (3) Amikor Appius Claudiust
fogságba vetették, ellensége, Gaius Claudius és az egész Claudius nemzetség
gyászba öltözött; de most mind összefogtak, hogy megsemmisítsék ezt a nép¬
szerű férfit, az elsőt, aki az atyák közül a köznéphez pártolt.
(4) Egyetlen szerzőnél sem találok adatot arra, hogy a tárgyalás napján vád¬
lói a nagy tömeggyűlések összehívásán, a lázító beszédeken, a vesztegetésen és
a valótlan vádaskodáson kívül miféle, ténylegesen a királyi hatalom vádjához
kapcsolódó dolgokat hoztak fel ellene. (5) Bizonyos vagyok abban, hogy nem
lehettek jelentéktelen vádak, hiszen a köznép az ítéletet pusztán a tárgyalás helye,
nem az ügy miatt halasztotta későbbre. Nem árt feljegyezni az utókor okulásá¬
ra, hogy a királyság megszerzésére irányuló aljas törekvése fényében mennyi
nagy tette tűnt fel nemcsak rossz, hanem egyenesen gyűlöletes színben.
(6) Azt mondják, közel 400 olyan embert vonultatott fel, akiknek kamatmen¬
tes kölcsönt adott, akiknek jószágát nem engedte elárverezni, és akiket meg¬
mentett attól, hogy rabszolgasorsra ítéljék őket. (7) Dicső haditetteit nemcsak
! Verginia halálának kapcsán - vö. III. 58. 1-4.
386