Seite 375 [375]
OCR
lelkesedést keltett bennük, majd mindenfelől létrákkal támadta meg a falakat, és bevette a várost. A volscusok fegyvereiket eldobálva megadták magukat. 9. (1) A vezér gondolatait azonban már sokkal nagyobb feladat foglalkoztatta: Antium, hiszen ez volt a volscusok fővárosa, a legutóbbi háború tűzfészke. (2) De minthogy ilyen jól megerősített várost csak nagy felkészültséggel, hajító- és ostromgépekkel lehetett elfoglalni," tiszttársát a seregnél hagyva Rómába utazott, hogy a senatust Antium elpusztítására biztassa. (3) Beszéde közben azonban — bizonyára úgy döntöttek az istenek, hogy Antium még álljon egy ideig — követek érkeztek Nepetéből és Sutriumból, hogy segítséget kérjenek az etruszkok ellen, és hozzátették, hogy nem sokáig lesz alkalom a segítségnyújtásra. (4) A szerencse ide terelte el Camillus erejét Antium helyett. Ez a két város ugyanis Etruria felé mintegy a terület kulcsa és kapuja volt, ezért mind az etruszkoknak, amikor készültek valamire, első dolguk volt ezeket elfoglalni, mind a rómaiaknak visszaszerezni és megtartani. (5) Ezért a senatus úgy döntött, megegyezik Camillusszal, hogy hagyja békén Antiumot, és vállalja el az etruszk háború vezetését. Parancsnoksága alá rendelték a városi légiókat, amelyek élén Quinctius állt. (6) Camillus szívesebben választotta volna a volscus földön állomásozó, kipróbált, parancsnokságához már hozzászokott sereget, de egy szóval sem tiltakozott, csak annyit kért, hogy vezértársa Valerius legyen. Valerius helyett Quinctiust és Horatiust kiildték volscus foldre. (7) Mire Furius és Valerius Rómából Sutrium alá érkezett, a város egy részét már elfoglalták az etruszkok, és a lakosság, torlaszokat emelve az utcákon, alig bírta megakadályozni, hogy be ne hatoljanak a másikba is. (8) A római felmentő sereg érkezésének híre és Camillusnak az ellenség és a szövetségesek előtt egyaránt jól ismert neve nemcsak az azonnali vereséget akadályozta meg, hanem időt engedett a segítségnyújtásra is. (9) Így hát Camillus kettéosztotta seregét, és meghagyta tiszttársának, hogy kerülő úton vezesse el csapatait az ellenség által megszállt városrészhez, és indítson támadást a falak ellen. Nem annyira azt remélte, hogy a létrákon felhatolva beveszik a várost, inkább arra számított, hogy ha az ellenséget azon a ponton lekötik, a harctól már kimerült városiak lélegzethez jutnak, és közben ő maga időt nyer, hogy küzdelem nélkül a falakon belülre hatoljon. (10) Amikor a tervet mindkét helyen egyidőben végrehajtották, a két tűz közé került etruszkok ! A pun háborúk előtt nincsenek megbízható adatok arról, hogy a rómaiak birtokában lettek volna a hellenisztikus hadseregekre jellemző ostromfelszerelésnek. 374
