Page 375 [375]
lelkesedést keltett bennük, majd mindenfelől létrákkal támadta meg a falakat,
és bevette a várost. A volscusok fegyvereiket eldobálva megadták magukat.
9.
(1) A vezér gondolatait azonban már sokkal nagyobb feladat foglalkoztatta:
Antium, hiszen ez volt a volscusok fővárosa, a legutóbbi háború tűzfészke. (2)
De minthogy ilyen jól megerősített várost csak nagy felkészültséggel, hajító- és
ostromgépekkel lehetett elfoglalni," tiszttársát a seregnél hagyva Rómába utazott,
hogy a senatust Antium elpusztítására biztassa. (3) Beszéde közben azonban —
bizonyára úgy döntöttek az istenek, hogy Antium még álljon egy ideig — köve¬
tek érkeztek Nepetéből és Sutriumból, hogy segítséget kérjenek az etruszkok
ellen, és hozzátették, hogy nem sokáig lesz alkalom a segítségnyújtásra.
(4) A szerencse ide terelte el Camillus erejét Antium helyett. Ez a két város
ugyanis Etruria felé mintegy a terület kulcsa és kapuja volt, ezért mind az et¬
ruszkoknak, amikor készültek valamire, első dolguk volt ezeket elfoglalni, mind
a rómaiaknak visszaszerezni és megtartani. (5) Ezért a senatus úgy döntött,
megegyezik Camillusszal, hogy hagyja békén Antiumot, és vállalja el az etruszk
háború vezetését. Parancsnoksága alá rendelték a városi légiókat, amelyek élén
Quinctius állt. (6) Camillus szívesebben választotta volna a volscus földön állo¬
másozó, kipróbált, parancsnokságához már hozzászokott sereget, de egy szóval
sem tiltakozott, csak annyit kért, hogy vezértársa Valerius legyen. Valerius helyett
Quinctiust és Horatiust kiildték volscus foldre.
(7) Mire Furius és Valerius Rómából Sutrium alá érkezett, a város egy részét
már elfoglalták az etruszkok, és a lakosság, torlaszokat emelve az utcákon, alig
bírta megakadályozni, hogy be ne hatoljanak a másikba is. (8) A római felmen¬
tő sereg érkezésének híre és Camillusnak az ellenség és a szövetségesek előtt
egyaránt jól ismert neve nemcsak az azonnali vereséget akadályozta meg, hanem
időt engedett a segítségnyújtásra is.
(9) Így hát Camillus kettéosztotta seregét, és meghagyta tiszttársának, hogy
kerülő úton vezesse el csapatait az ellenség által megszállt városrészhez, és in¬
dítson támadást a falak ellen. Nem annyira azt remélte, hogy a létrákon felha¬
tolva beveszik a várost, inkább arra számított, hogy ha az ellenséget azon a pon¬
ton lekötik, a harctól már kimerült városiak lélegzethez jutnak, és közben ő maga
időt nyer, hogy küzdelem nélkül a falakon belülre hatoljon. (10) Amikor a ter¬
vet mindkét helyen egyidőben végrehajtották, a két tűz közé került etruszkok
! A pun háborúk előtt nincsenek megbízható adatok arról, hogy a rómaiak birtokában
lettek volna a hellenisztikus hadseregekre jellemző ostromfelszerelésnek.
374