Seite 342 [342]
OCR
34. (1) A gallok Itáliába érkezéséről a következőket írják forrásaink." Amikor Rómában Targuinius Priscus uralkodott, a Gallia egyharmadát lakó keltákat? a biturixek tartották uralmuk alatt. Közülük került ki a kelta térség királya is. (2) Az akkori királyt Ambigatusnak hívták. Nagy hatalma volt, hála a maga és törzse bátorságának és szerencséjének. Uralma alatt ugyanis Gallia annyira bőven termett gabonát és embereket, hogy a túlszaporodott lakosság kormányzása már-már alig látszott lehetségesnek. (3) Amikor Ambigatus megvénült, le akarta venni országáról a tömeggé duzzadt lakosság ellátásának gondját. Kijelentette hát, hogy nővére fiait, Bellovesust és Segovesust, e két vállalkozó szellemű ifjút elküldi új hazát keresni oda, ahová az istenek vezetik őket madárjóslataikkal. (4) Annyi embert vihetnek magukkal — mondta —, amennyit akarnak, hogy egyetlen nép se állhassa útjukat. Sorsot húztak; Segovesusnak a hercyniai rengeteg jutott, ? Bellovesust pedig sokkal kellemesebb helyre küldték az istenek: Itáliába. (5) Magával vitte az egyes népek létszámfölöslegét: biturixeket, arvernusokat, senókat, aeduusokat, ambarrusokat, carnusokat, aulercusokat. Nagy gyalogos és lovas csapatokkal indult útnak, és végül elért a tricastinusok földjére." (6) Itt már az Alpok láncai meredtek előtte, és nem csodálhatjuk, hogy áthatolhatatlannak látszottak, mert — hacsak nem adunk hitelt a Hercules-mondának? — emberemlékezet óta még soha senki nem kelt át rajtuk. (7) Míg a gallok, mintegy bezárva a magas hegyek gyűrűjébe, tanácstalanul keresték, hogy az égbe nyúló hegygerinceken át miféle úton juthatnak el a másik világrészbe, ráadásul még babonás félelem is hatalmába kerítette őket, mert híre jött, hogy a salluvius n&p® megtämadott egy hazát kereső népcsoportot. (8) Ezek a Phókaiából hajón odaérkezett masszaliaiak voltak." Sorsukat a gallok saját sorsuk előjelének tekintették, így ! Livius elbeszélése a Kr. e. II-I. századi görög etnográfiai szerzők rekonstrukcióit követi, amelyeknek alapjául nem az eseményekkel kortárs források szolgáltak, hanem a kelta törzsek korabeli elhelyezkedése, amelyből visszakövetkeztettek a vándorlás menetére. ? Livius itt 4 gall hdborti kezdésoraiban Caesar dltal adott felosztást követi: Gallia három részét a kelták, az aguitaniaiak és a belgák lakják. $ Ezen a néven ismerték az ókorban a Rajnától keletre fekvő végtelen erdőségeket. ! Ez nagyjából a mai St. Paul-Irois-Cháteaux környékének felel meg. 5 A monda szerint Héraklész Gérüonész gulyájának elhajtása (vö. I. 7.) közben eljutott az Okeanoszhoz (a mai Gibraltarhoz), innen hazatérőben pedig átkelt a Pireneusokon és az Alpokon, és Itáliában is járt. ° A salluviusok a Rhöne és az Alpok tengerparti nyúlványai között éltek, és rablótevékenységükről híresültek el. 7 Masszalia (latinul Massilia, a mai Marseille) gyarmatvarost Kr. e. 600 körül alapitottäk a phókaiaiak, majd 540 körül a telepesek újabb hulláma érkezett oda. 341
