Oldal 341 [341]
OCR
(2) Úgy tartják, a gallokat terményeink, különösen a számukra akkor még új élvezetnek számító bor zamata csábította arra, hogy az Alpokon átkelve elfoglalják a régebben etruszkok lakta területeket. (3) A bort állítólag a clusiumi Arruns szállította Galliába, hogy idecsalja őket, haragjában, amiért Lucumo nevű, igen befolyásos gyámfia elcsábította a feleségét." Nem volt semmi reménye a bosszúra, hacsak külső erőt nem hív segítségül. (4) Ö kalauzolta az Alpokon átkelő gallokat, és ő javasolta nekik, hogy vegyék ostrom alá Clusiumot. Nem szándékozom kétségbe vonni, hogy a gallokat Arruns vagy egy másik clusiumi vezette a város alá, (5) de az kétségtelen, hogy nem a Clusiumot ostromló gallok voltak az elsők, akik átkeltek az Alpokon. Hiszen már mintegy 200 évvel Clusium ostroma és Róma elfoglalása előtt is keltek át gallok Itáliába, ? (6) és seregeik nem ezekkel az etruszkokkal ütköztek meg először, hanem már sokkal korábban, az Appenninek és az Alpok közötti terület etruszk lakosságával is gyakran vívtak csatákat. (7) A római uralom előtt az etruszkok fennhatósága messze kiterjedt szárazföldön és tengeren egyaránt. Az Itáliát sziget módjára övező alsó és felső tenger neve bizonyítja, milyen nagy volt a hatalmuk: az egyiket az egész nép nevéről Etruszk-tengernek, a másikat a Hatria nevű etruszk coloniarol’ Hatriai-tengernek nevezték Itália népei. (8) Ezt a két tengert a görögök is Tirrén- és Adriai-tengernek hívják. (9) Az etruszkok, akiknek a területei mindkét tenger irányában kiterjedtek, 12-12 várost alapítottak: előbb az Appennineken innen, a Tirrén-tenger mellett, majd az alapitö värosok&val megegyező számú coloniát az Appennineken túl; (10) ezek a Pótól az Alpokig tartó területet teljes egészében hatalmukban tartották, kivéve azt a szögletet, ahol a venétek laknak a tengeröböl körül. (11) Kétségtelen, hogy az Alpokban lakó törzsek is tőlük származnak, főleg a raetusok, akiknek természetét a lakóhelyük vadította el, és származásukra már csak nyelvük hangzása emlékeztet, bár az is eléggé megromlott." ! Arruns és Lucumo viszályára vö. még I. 34. 2 (a hozzá fűzött jegyzettel). ? Ez a dátum túl korainak tűnik, és valószínűleg annak köszönhető, hogy Livius görög forrásai szinkronba akarták hozni az első itáliai kelta inváziót Masszalia görög gyarmat megalapításával (vö. V. 34.). Az első kelta régészeti emlékek Itáliában az V. század elejéről valók. : A Pó torkolatánál fekvő, etruszk alapítású Hatria vagy (latin változatban) Hadria városának nevéből ered a tenger nevének görög változata. A város nem tévesztendő össze a Picenumban fekvő, görög alapítású Atria városával. ! A raetusok valójában illír eredetűek lehettek, és nyelvüknek a római szerzők által emlegetett etruszk vonásai inkább csak másodlagos kulturális hatásnak tudhatók be. 340
