Page 155 [155]
OCR
nem érhetett fel indulatos szókimondásával. (9) Így hát, amikor kezdett kifogyni a szóból, csak ennyit mondott: , Nos, polgárok, nem kenyerem a beszéd, de amit mondok, azért jótállok. Gyertek el holnap; én vagy itt halok meg a szemetek láttára, vagy keresztülviszem a törvényjavaslatot." (10) Másnap a #ribunusok elfoglalták a szószéket; a consulok és a nemesség a gyűléshelyen csoportosult, hogy megakadályozzák a törvény megszavazását. Laetorius elrendelte, hogy aki nem szavaz, azt távolítsák el.! (11) Az ifjú patríciusok csak álltak, nem engedelmeskedtek a hivatalszolgának. Laetorius erre parancsot adott, hogy egyeseket közülük tartóztassanak le. Appius consul azonban kijelentette, hogy a tribunus csak a plebejusok fölött gyakorolhatja hatalmát, mivel nem az egész nép, hanem csak a köznép tisztségviselője. (12) De az ősök szokása szerint az egész nép gyűlését sem oszlathatja fel hatalmi szóval maga a consul sem — mondta —, mivel a formula így hangzik: , Ha jónak látjátok, távozzatok, polgárok." Azzal, hogy csak így foghegyről értekezett egy jogi kérdésről, könnyű volt összezavarnia Laetoriust. (13) A zribunus haragra gyülva küldte hivatalszolgäjät a consulhoz, a consul meg a lictort a fribunushoz, azt kiabälva, hogy az magänszemély, sem katonai, sem polgári hatalma nincs. (14) Oda is lett volna a zribunus sérthetetlensége, ha egyfelől az egész gyűlés fel nem dühödik és nem alla ¢ribunus mellé a consulal szemben, másfelől meg az egész Város lakóinak felingerelt tömege a Forumra nem tódul. (15) Hanem Appius makacsul állta a sarat, és bizony véres küzdelemmé fajult volna a dolog, ha Quinctius, a másik consul megbízást nem ad a consuNviselt férfiaknak, hogy tiszttársát, ha kell, erőszakkal is távolítsák el a Forumról, ő maga pedig szép szóval meg nem nyugtatja a dühöngő köznépet, és a íribunusokat meg nem kéri, hogy oszlassák szét a gyűlést, mondván: (16) aludjanak egyet haragjukra; az idő nem veszi el erejüket, hanem bölcs belátással gyarapítja; így a senazus a nép akaratát, a consul pedig a senatus akaratát hajtja majd végre. 57. (1) Quinctius csak nagy keservesen csillapíthatta le a köznépet, de az atyák még keservesebben a másik consult. (2) Mihelyt végre szétoszlatták a köznép gyűlését, a consulok összehívták a senafust. Az ülésen hol félelem, hol harag szülte javaslatok váltakoztak, de idő múltával az indulatokat egyre inkább felváltotta a bölcs belátás, és egyre inkább húzódoztak a további küzdelemtől, sőt végül köszönetet mondtak Ovuinctiusnak, hogy közreműködésével lecsillapodott l'A patrícius ifjak valószínűleg inkább koruk, mint társadalmi státuszuk miatt nem szavazhattak, hiszen ekkor még nem született meg a tisztán plebejus gyűlés hivatalos intézménye. 154
