Page 155 [155]
nem érhetett fel indulatos szókimondásával. (9) Így hát, amikor kezdett kifogy¬
ni a szóból, csak ennyit mondott: , Nos, polgárok, nem kenyerem a beszéd, de
amit mondok, azért jótállok. Gyertek el holnap; én vagy itt halok meg a szeme¬
tek láttára, vagy keresztülviszem a törvényjavaslatot." (10) Másnap a #ribunusok
elfoglalták a szószéket; a consulok és a nemesség a gyűléshelyen csoportosult,
hogy megakadályozzák a törvény megszavazását. Laetorius elrendelte, hogy aki
nem szavaz, azt távolítsák el.! (11) Az ifjú patríciusok csak álltak, nem engedel¬
meskedtek a hivatalszolgának. Laetorius erre parancsot adott, hogy egyeseket
közülük tartóztassanak le. Appius consul azonban kijelentette, hogy a tribunus
csak a plebejusok fölött gyakorolhatja hatalmát, mivel nem az egész nép, hanem
csak a köznép tisztségviselője. (12) De az ősök szokása szerint az egész nép
gyűlését sem oszlathatja fel hatalmi szóval maga a consul sem — mondta —, mivel
a formula így hangzik: , Ha jónak látjátok, távozzatok, polgárok."
Azzal, hogy csak így foghegyről értekezett egy jogi kérdésről, könnyű volt
összezavarnia Laetoriust. (13) A zribunus haragra gyülva küldte hivatalszolgäjät
a consulhoz, a consul meg a lictort a fribunushoz, azt kiabälva, hogy az magänsze¬
mély, sem katonai, sem polgári hatalma nincs. (14) Oda is lett volna a zribunus
sérthetetlensége, ha egyfelől az egész gyűlés fel nem dühödik és nem alla ¢ribunus
mellé a consulal szemben, másfelől meg az egész Város lakóinak felingerelt
tömege a Forumra nem tódul. (15) Hanem Appius makacsul állta a sarat, és
bizony véres küzdelemmé fajult volna a dolog, ha Quinctius, a másik consul
megbízást nem ad a consuNviselt férfiaknak, hogy tiszttársát, ha kell, erőszakkal
is távolítsák el a Forumról, ő maga pedig szép szóval meg nem nyugtatja a dü¬
höngő köznépet, és a íribunusokat meg nem kéri, hogy oszlassák szét a gyűlést,
mondván: (16) aludjanak egyet haragjukra; az idő nem veszi el erejüket, hanem
bölcs belátással gyarapítja; így a senazus a nép akaratát, a consul pedig a senatus
akaratát hajtja majd végre.
57.
(1) Quinctius csak nagy keservesen csillapíthatta le a köznépet, de az atyák még
keservesebben a másik consult. (2) Mihelyt végre szétoszlatták a köznép gyűlé¬
sét, a consulok összehívták a senafust. Az ülésen hol félelem, hol harag szülte
javaslatok váltakoztak, de idő múltával az indulatokat egyre inkább felváltotta
a bölcs belátás, és egyre inkább húzódoztak a további küzdelemtől, sőt végül
köszönetet mondtak Ovuinctiusnak, hogy közreműködésével lecsillapodott
l'A patrícius ifjak valószínűleg inkább koruk, mint társadalmi státuszuk miatt nem
szavazhattak, hiszen ekkor még nem született meg a tisztán plebejus gyűlés hivatalos
intézménye.
154