Seite 149 [149]
OCR
A hely kedvező fekvése révén győzött volna is a maroknyi sereg, ha a veii ellenség a hegyvonulat mentén mögéjük kerülve fel nem jutott volna a dombtetőre. (11) Így aztán ismét az ellenség kerekedett felül. A Fabiusok mind egy szálig elestek, erődítményüket bevették. Minden forrás egyetért abban, hogy 306-an haltak meg, csak egyetlen, még nem egészen felserdült ifjú maradt meg, utolsó hajtásaként a Fabius nemzetségnek, amely válságos helyzetekben, háború és béke idején a római népnek még gyakran lesz nagy-nagy segítségére." 51. (1) A vereség idején már Gaius Horatius és Titus Menenius töltötte be a consuli tisztséget [477]. Meneniust nyomban elküldték a győzelmüktől elbizakodott etruszkok ellen. (2) Ezúttal is rosszul végződött a harc, az ellenség megszállta a laniculust, és ostromzár alá vette volna a Várost is, amelyet a háborún kívül a gabonahiäny is fenyegetett — az etruszkok ugyanis átkeltek a Tiberisen? —, ha Horatius consult haza nem rendelik a volscusok földjéről. A háború már olyan közelről veszélyeztette Róma falait, hogy előbb a Remény templománál vívtak döntetlen csatát, majd a Porta Collinánál. (3) Itt éppenhogy csak felülkerekedtek a rómaiak, de ettől a katonák visszanyerték régi moráljukat, és bátrabban néztek az eljövendő harcok elébe. (4) Aulus Verginius és Spurius Servilius consulsäga következett [476]. A legutóbbi ütközetben elszenvedett vereség után a veiibeliek tartózkodtak a nyílt harctól. Portyázgattak, és a laniculusról, mint valami fellegvärböl, meg-megtämadták a római szántóföldeket; sem jószág, sem ember nem volt biztonságban tőlük. (5) Aztán ugyanazzal a csellel csalták csapdába őket, mint ők a Fabiusokat. Üldözőbe vették a nyájakat, amelyeket többfelé is szántszándékkal kitereltek a rómaiak csaléteknek, és ők egyenesen belerohantak a csapdába. (6) Amennyivel többen voltak, annyival nagyobb volt a vérontás. Vereségük miatt szörnyű haragra gerjedtek, ani még nagyobb vereség okozója lett. Éjjel ugyanis átkeltek a Tiberisen, és nekiláttak megostromolni Servilius consu/ táborát. De a rómaiak szétverték őket, és súlyos vérveszteséggel, nagy keservesen vonultak vissza a Ianiculusra. (7) A consul is nyomban átkelt a Tiberisen, és a Ianiculus tövében ! Utalás a Fabius nemzetség későbbi kiemelkedő szerepére és egyik nevezetes tagjára, Fabius Cunctatorra, aki a második pun háborúban (Kr. e. 219/218-201) halogatö hadviselésével mentette meg Rómát. ? Az etruszkok azzal, hogy a Tiberis mindkét partját megszállva tartották, megakadályozták a rómaiak hozzáférését a latiumi gabonához. 3 A Remeny (Spes) temploma ebben az idöben az Esquilinuson, a Porta Praenestina közvetlen közeleben ällt. 148
