Oldal 123 [123]
OCR
Azok megszavazták, hogy a lehető legerélyesebben le kell bonyolítani a sorozást, hiszen a köznép a tétlenség miatt válik kezelhetetlenné. (6) A senazusi ülés feloszlatása után a consulok a forumi emelvényre léptek; név szerint szólították a fiatalabb korosztályt, de neve hallatára senki se jelentkezett. Köréjük tódult a tömeg, mint valami népgyűlésen, és kijelentette, hogy ezentúl nem lehet a köznépet becsapni. (7) Soha egyetlen katonát sem fognak kapni — mondták -, ha az állam nem tartja meg ígéretét. Adják vissza tehát kinek-kinek a szabadságát, mielőtt fegyvert adnak a kezébe, hogy hazájukért, polgártársaikért harcoljanak, ne pedig gazdáikért. (8) A consulok pontosan tudták, hogy milyen megbízatást adott nekik a senatus, de azt is, hogy azok közül, akiknek a Curia falain belül olyan nagy volt a szájuk, senki sem hajlandó osztozni az őket körülvevő gyűlöletben, (9) pedig a köznéppel való összecsapás igen hevesnek ígérkezett. Mielőtt tehát a végső eszközökhöz nyúltak volna, úgy döntöttek, még egyszer megkérdezik a senazust. De ekkor a legfiatalabb atyák mind a consulok székei köré tódultak, követelve, hogy mondjanak le tisztségükről és hatalmukról, ha nincs bátorságuk annak megfelelően eljárni. 29. (1) A consulok, miután megpróbálkoztak mindkét megoldással, ekkor végre kijelentették: , Ne mondjátok, atyák és összeírtak, hogy nem szóltunk idejében: hatalmas lázadás van kitörőben. Követeljük, hogy akik a leghangosabban vetik szemünkre a gyávaságot, legyenek ott velünk, amikor a sorozást megtartjuk. Akkor majd a legkíméletlenebb senazorok belátása szerint járunk el, ha már egyszer így kívánjátok." (2) Ezzel visszatértek a forumi emelvényre. Szántszándékkal olyasvalakinek a nevét olvastatták fel, aki ott állt aszemük előtt. Az nem mozdult, nem felelt, és köré tömörült jó néhány ember, hogy erőszakkal hozzá ne nyúljanak. A consulok odaküldték hozzá a /iczort, (3) a tömeg azonban elkergette. A senazorok, akik a consulok mellett voltak, kiabálni kezdtek, hogy ez aztán a méltatlan gaztett, és lerohantak az emelvényről, hogy a /iczor segítségére siessenek. (4) A /ictort épp csak megakadályozták benne, hogy letartóztassa az illetőt, de a tömeg dühe most a senazorok ellen fordult. A forrongás a consulok közbelépésére végül lecsillapodott: sem kő, sem fegyver nem röpült, több volt a csatazaj, mint az erőszak. (5) A senazust nagy dérrel-dúrral összehívták, és még nagyobb dérrel-dúrral tanácskozásra bocsátották a dolgot; a megvert senazorok vizsgálatot követeltek, a legharciasabbak meg helyeseltek rá, hangoskodással éppúgy, mint érvekkel. (6) Végül is, amikor a consulok a szemiikre vetették, hogy a Curiában sem több a józan ész, mint a Forumon, elült a haragjuk, aztán meg122
