Seite 108 [108]
mának helyreállítását, persze hiába — nem mintha nem tudta volna, hogy a
rómaiak ezt úgyis megtagadják, inkább mert ő maga nem tagadhatta meg ezt
a Tarquiniusoktöl. (4) Elérte azonban, hogy a veiibeliek visszakapjak elcsatolt
területüket, és kötelezte a rómaiakat, hogy adjanak túszokat, ha azt akarják, hogy
visszavonja helyőrségét a laniculusról. Miután ilyen feltételekkel megkötötték
a békét, Porsenna kivonta hadseregét a Ianiculusról, és elhagyta Róma felségte¬
riiletét.’
(5) A senatus Gaius Muciusnak hősiességéért földet adományozott a Tiberis
túlsó partján — később Mucius rétjének nevezték ezt a területet. (6) A hősies¬
ségnek ez a megbecsülése a nők lelkében is felkeltette a vágyat, hogy dicső
tetteket hajtsanak végre az államért. Volt a túszok között egy Cloelia nevű ha¬
jadon. Minthogy az etruszkok tábora épp a Liberis partjának közelében helyez¬
kedett el, ő rászedte az őröket, átúszta a Tiberist? a lányok csapatának élén, az
ellenség hajítófegyvereinek záporában, és valamennyi társát épségben visszavit¬
te Rómába a családjukhoz. (7) A király, amikor értesült a dologról, először ha¬
ragra gerjedt, és követeket küldött Rómába, hogy követeljék vissza túsznak
Cloeliát: a többiekkel nemigen törődött. (8) Később dühe csodálatba csapott át,
mondván: ez a cselekedet a Coclesek és Muciusok tetteit is felülmúlja. Kijelen¬
tette, hogy ha nem szolgáltatják ki a túszt, azt a szerződés megszegésének te¬
kinti, de ha kiszolgáltatják, épségben és sértetlenül visszaengedi övéihez. (9)
Mindkét fél megtartotta szavát. A rómaiak a szerződés értelmében visszaadták
a béke zálogát, az etruszkok királya előtt pedig nemcsak bántatlanságban, hanem
megbecsülésben is részesült a lány hősiessége: megdicsérte, és azt mondta, neki
ajándékozza a túszok egy részét, válassza ki maga, kiket akar. (10) Cloelia elé
vezették az összes túszt, ő pedig, úgy mondják, kiválogatta a kisfiúkat. Szűz
lányhoz méltó elhatározását maguk a túszok is helyeselték, hogy elsősorban
azokat kell az ellenség kezéből kiszabadítani, akik életkoruk miatt leginkább ki
vannak téve a sérelmeknek. (11) Miután helyreállt a béke, a rómaiak a sosem
látott női hősiességet sosem látott tiszteletadással, lovas szoborral jutalmazták:
a Via Sacra felső végén helyezték el a lovas szűz szobrát."
! Az idősebb Plinius (Természetrajz XXXIV. 139) megjegyzi, hogy Porsenna békefeltételei
között az is szerepelt, hogy a rómaiak csak földművelés céljára használhatnak vasat. Ebből
sejthető, hogy a rómaiak számára mégsem olyan dicsőségesen zárult az etruszk királlyal
való találkozás, mint Livius és forrásai írják.
? Egyéb források szerint (pl. Plutarkhosz: Pudlicola 19. 2) Cloelia lovon kelt át a Tiberisen
— ezért állítottak neki lovasszobrot.
3 A szobor még Kr. e. 30 előtt tűzvésznek esett áldozatul, később azonban helyreállították.
A lovas szobrok egyébként a IV. századtól jelennek meg Rómában, görög átvételként.
107