Oldal 91 [91]
OCR
(3) Lucretia holttestét kivitték a házból a Forumra, összecsődítették az embereket, akik — ahogy az lenni szokott — először ámuldoztak, majd felháborodtak a megrendítő eseményen. (4) Mindenki a királyi gazság, az erőszaktétel miatt kesergett. (4) Nagy hatással volt rájuk az apa bánata, de Brutus is, aki egyre ostorozta a sírás-rívást, az erőtlen jajveszékelést, és arra tüzelte őket, hogy amint férfiakhoz, rómaiakhoz illik, fogjanak fegyvert azok ellen, akik ellenségként bántak velük. (5) A legharciasabb ifjak fegyvert ragadva önként jelentkeztek, majd az egész fiatalság követte példájukat. Ezután helyőrséget hagytak hátra Collatia kapuinál, és őrszemeket állítottak, hogy senki se értesíthesse a királyi családot a megmozdulásról, a többi fegyveres pedig Brutus vezetése alatt Rómába vonult. (6) Odaérkezvén, amerre csak járt a felfegyverzett sokaság, mindenütt rémületet és riadalmat keltett; de mihelyt a nép látta, hogy főemberek haladnak az élen, mindenki úgy gondolta: bármi is ez, nem ok nélkül történik. (7) Rómában sem keltett kisebb megbotránkozást a szörnyű tett, mint Collatiában; a Városból mindenfelől a Forumra sereglett a nép. Amint egybegyűltek, a kikiáltó a királyi testérgärda sribunusa elé szólította a népet — ezt a tisztséget történetesen épp Brutus töltötte be. (8) Ekkor Brutus beszédet mondott, korántsem eddig színlelt jelleme és gondolatai jegyében. Beszélt Sextus Targuinius erőszakos szerelmi szenvedélyéről, Lucretia gyalázatos megbecstelenítéséről és szánni való haláláról, Lucretius Iricipitinus magára maradásáról, akit leánya halálánál csak annak oka sújtott le fájóbban és keservesebben. (9) Beszélt a király gőgjéről, a föld alatti árkok, szennycsatornák építésére kényszerített köznép nyomorúságos kínlódásáról, és arról, hogy a római férfiakat, akik minden szomszédos népet leigáztak, harcosokból munkásokká, kőfaragókká változtatták. (10) Emlékeztetett Servius Tullius király méltatlan meggyilkolására, akinek holttestén saját lánya hajtott keresztül istentelen kocsijával, és megidézte a szülőkért bosszút álló isteneket. (11) Ilyen és, gondolom, még nagyobb, a felháborodás hevében felidézett szörnyűségek elbeszélésével, amelyeket a történetírónak nem egyszerű előadnia, feltüzelte a dühöngő tömeget, hogy fossza meg trónjától a királyt, és száműzze Rómából Lucius Targuiniust feleségével és gyermekeivel együtt. Majd az önként jelentkező ifjakból csapatot toborzott, felfegyverezte őket, és elindult Ardeába, a táborba, hogy fellázítsa a hadsereget a király ellen; a Város fölötti hatalmat Lucretiusra hagyta, akit még a király nevezett ki városi praefectusnak." (12) A nagy zűrzavarban Tullia elmenekült a palotából; amerre ‘A praefectus urbi(5) tisztségét köztársaságkori előzmények után Caesar újította fel, és a császárkorban is megmaradt. A királykorig való visszavezetés — a praefectus urbis ekkor Róma városának , helytartója", amíg a király hadjáraton van — azonban valószínűleg fiktív. 90
