Page 85 [85]
54.
(1) Ettől kezdve Sextust bevonták az állami tanácskozásokba. Ott minden egyéb
kérdésben Gabii régi polgárainak véleményéhez csatlakozott, mondván: ezekben
ők a tapasztaltabbak, viszont egyre a háborút sürgette, és ebben a kérdésben már
csak azért is rendkívül tájékozottnak hirdette magát, mert ismeri mindkét nép
fegyveres erejét, és tudja, mennyire gyűlölik a római polgárok a királyt, akinek
kegyetlensége még tulajdon gyermekei számára is elviselhetetlen. (2) Ily módon
Gabii előkelőit lassanként feltüzelte a háború folytatására, ő maga pedig a leg¬
harciasabb fiatalok élén zsákmányszerző portyákra indult, és úgy számította ki
minden szavát és tettét, hogy egyre inkább a gabiibeliek bizalmába férkőzzön,
míg végül őt választották meg a háború vezérének. (3) A köznép nem is sejtet¬
te, mi történik: Róma és Gabii között apró csatározások folytak, amelyek több¬
nyire Gabii javára dőltek el, így hát Gabii apraja-nagyja szentül hitte, hogy
Sextus Targuiniust az istenek küldték nekik hadvezérül. (4) A katonák körében
pedig, mivelhogy társuk volt a veszélyben és a fáradságban, és bőkezűen osztot¬
ta nekik a zsákmányt, akkora szeretetnek örvendett, hogy az oreg Tarquinius
sem volt nagyobb úr Rómában, mint a fia Gabiiban. (5) Amikor aztán úgy látta,
elég befolyással rendelkezik ahhoz, hogy minden tervét végrehajtsa, egyik em¬
berét elküldte apjához Rómába, hogy kérdezze meg, mi a teendője most, hogy
az istenek kegyéből Gabiiban minden hatalom az ő kezében van. (6) A hírnök,
bizonyára mert a király nem tartotta teljesen megbízhatónak, nem kapott sem¬
miféle szóbeli választ. A király, mintha mérlegelné, hogy mit tegyen, kiment
a palota kertjébe, nyomában fiának követével; ott fel s alá járkálva, úgy mondják,
pálcájával lecsapdosta a legmagasabbra nőtt mákvirágok fejét. (7) A hírnök el¬
unta a kérdezősködést és a várakozást a válaszra, így hite szerint dolgavégezet¬
lenül tért haza Gabiiba, ahol beszámolt róla, mit mondott és mit látott, és hogy
a király haragból, gyűlöletből vagy veleszületett gőgje miatt egyetlen szót ki nem
ejtett a száján. (8) Sextus pedig, mihelyt megértette, hogy mit vár tőle apja, és
mire céloz ezzel a néma rejtvénnyel, sorra eltette láb alól az állam előkelőségeit:
némelyeket bevádolt a nép előtt, másoknak a népszerűtlenségét használta ki.
Sokakat nyilvánosan végeztetett ki, akik ellen viszont nem tudott elég látványos
vádakkal előállni, azokat titkon pusztította el. (9) Néhányan, ha akartak, elme¬
nekülhettek, másokat ő küldött száműzetésbe, a távollévők vagy meggyilkoltak
javait pedig egyaránt szétosztotta. (10) Folyt a bőkezű adományozás és zsák¬
mányosztogatás, az egyéni gazdagodás édes érzése elaltatta az emberek ébersé¬
gét a közösség gondjaival szemben, míg végül Gabii bölcs irányítás és segítség
híján egy kardcsapás nélkül a római király kezére jutott.
84