OCR
141 HANS-GEORG GADAMER Hans-Georg Gadamer 1900-ban született Marburgban, apja a gyögyäszati kémia professzora. Egyetemi tanulmányait Breslauban, majd az erősen neokantiánus szellemű Marburgban folytatja, ahol filozófiát, klasszika filológiát, művészettörténetet és irodalmat hallgat, később Freiburgba megy legfontosabb egyetemi tanára, Martin Heidegger után. Das Wesen der Lust in den platonischen Dialogen (Az élvezet lényege a platóni dialógusokban) (Platón dialektikus dialektikája) című habilitációját Heideggernél 1928-ban írja. Lipcsében nevezik ki Arnold Gehlen katedrájára 1939-ben, ahol 194647-ben rektor, majd Frankfurt am Mainban, végül 1968-as emeritálásáig Heidelbergben tanít, és azután is részt vesz a tanszék életében. Gadamer 60 évesen jelenteti meg főművét, az Igazság és módszert, amely kiemelkedik az életműből. Nyugdíjba vonulása után számos külföldi előadóutat tesz, különösen az Egyesült Államokba. Műveinek összkiadása Gadamer saját kezű válogatásában tíz kötetben jelent meg 1985 és 1995 között, és e szövegek döntő többségére áll, hogy előmunkálat, kiegészítés és továbbgondolás a főműhöz, az Igazság és módszerhez képesr. Egészében véve kevés hosszabb tanulmányt és nagyobb munkár ralálunk, az egyetlen igazi könyv az Igazság és módszer. A főművet és ahhoz közvetlenül kapcsolódó tanulmányokat tartalmazó első kettőn kívül három kötetet görög, filozófiát tárgyaló tanulmányok töltenek meg, külön kötet tartalmazza a Hegel, Husserl és Heidegger gondolkodásának szentelt ranulmányokat, ahogy az esztétikai írásokat is. Az életmű feltűnő vonása, hogy nincs önálló etika és politikafilozófia, noha jól kirajzolódó helye van ezeknek a témáknak. 1. Hermeneutika Az Igazság és módszer alcíme szerint a könyv egy filozófiai hermeneutika alapvonalait vazolja. A hermeneutikai probléma első közelítésben a szövegek helyes értelmezésének kérdésére vonatkozik. A görög , herméneuó" ige jelent kifejezést, ismertetést, fordítást, magyarázatot, amelyekből közös mozzanatként a nyelvi tevékenység emelhető ki. A hermeneutikai feladat kialakulásának feltétele az a belátás, hogy a szövegek értelme változó szituációkban és