Oldal 66 [66]
már a harmadik idegen származású ember, aki királyi hatalomra pályázik Ró¬
mában. Tatius nemcsak idegen volt, hanem egyenesen ellenség, amikor megtet¬
ték királynak; Numa pedig még a Várost sem ismerte, és egyáltalán nem vágyott
a királyi méltóságra, a rómaiak maguktól hívták meg. (4) Ő azonban — mondta
—, mihelyt a maga ura lett, feleségestül, vagyonostul Rómába költözött, életének
azt a korszakát, amelyben közéleti tevékenységet folytat az ember, nagyobbrészt
Rómában élte le, nem pedig régi hazájában; (5) békében és háborúban csöppet
sem szégyellni való mestertől, magától Ancus királytól tanulta a római törvé¬
nyeket, a római szertartásokat, és a király iránti odaadás és tisztelet dolgában
mindenkivel, a mások iránt való jóindulat tekintetében pedig magával a király¬
lyal vetekedett. (6) Nem is hazudott mindebben, így a római nép szinte teljes
egyetértéssel királlyá választotta.
Az egyébként kiváló férfit becsvágya, amellyel szemet vetett a trónra, uralko¬
dó korában is végigkísérte. Nem kevesebb gondja volt arra, hogy a maga uralmát
megerősítse, mint hogy az állam hatalmát gyarapítsa, ezért még száz főt bevá¬
lasztott a patríciusok közé; ezeket utóbb , kisebb nemzetségekből valóknak"
hívták, és szilárdan a király mellett álltak, akinek jóvoltából bekerültek a Curiába.
(7) Első háborúját a latinokkal vívta: rohammal elfoglalta Apiolae városát;
mivel pedig a háború jelentőségéhez képest igen nagy zsákmányt ejtett, fényesebb
és pompásabb játékokat rendezett, mint elődei. (8) Akkor jelölték ki annak
a circusnak a helyét, amelynek ma Circus Maximus a neve. A patriciusoknak és
a lovagoknak helyeket osztottak ki, hogy ki-ki elkészítse nézőtéri ülését, ame¬
lyeket forusnak neveztek:! (9) ezekből a villa formájú cölöpökön nyugvó, 12 láb
magasságban épült páholyokból nézték az előadást. A játékon lovasok és ököl¬
vívók szerepeltek, főként Etruriából. Azóta rendezik meg évenként az ünnepi
játékokat, amelyeket Római vagy Nagyszabású Játékoknak hívnak. (10) Szintén
ez a király osztogatott építési telkeket a Forum körül magánembereknek; ezeken
oszlopcsarnokok, üzletek épültek.
36.
(1) Arra készült, hogy a Várost kőfallal is körülvegye, amikor a szabin háború
megzavarta vállalkozásában. Olyan váratlanul jött ez az esemény, hogy az ellen¬
ség már át is kelt az Anio folyón, mielőtt a római hadsereg felvonulhatott és
feltartóztathatta volna. (2) Rómában eluralkodott a rémület. Az első csata nem
dőlt el egyértelműen, és mindkét fél nagy veszteségeket szenvedett. Aztán az
ellenség csapatai visszavonultak táborukba, és időt engedtek a rómaiaknak, hogy
! A késő köztársaságkori viszonyok visszavetítése: a senazorok Kr. e. 194-től, a lovagok
67-től kaptak külön helyet a circusban.
65