Page 65 [65]
kapta és elvitte Lucumo sapkáját," hangos vijjogással keringett vele a kocsi fölött,
majd mintha isteni megbízatást teljesítene, szépen visszatette a fejére, azután
eltűnt a levegőégben. (9) Azt mondják, Tanaguil boldogan elfogadta ezt a jós¬
jelet, mert — mint általában az etruszkok — járatos volt az égi jelek magyaráza¬
tában.? Férjét megölelve közölte vele, hogy nagy jövőt remélhet: épp ilyen madár
jelent meg, erről az égtájról, ennek az istennek a küldötteként, jóslatát az em¬
beri test legmagasabb pontja körül jelezte," és azért vette le az emberkéz áltab
fejébe húzott ékességet, hogy égi rendelésből helyezze rá vissza. (10) Ilyen re¬
ményekkel és gondolatokkal eltelve érkeztek meg Rómába, ahol lakóhelyet
szereztek maguknak, és a férfi ettől fogva Lucius Targuinius Priscusként mu¬
tatkozott be. (11) Mint újonnan jött és gazdag ember, felkeltette a rómaiak
érdeklődését, ő pedig nyájas szóval, szívélyes meghívásokkal, jó szolgálatokkal
kötelezte le, akit csak tudott, míg végül eljutott a híre a királyi palotáig. (12) Ezt
az ismeretséget hamarosan bensőséges baráti viszonnyá mélyítette készséges és
ügyes szolgálatai révén, úgyhogy magán- és közügyekben, háborúban és békében
egyaránt kikérték tanácsát; végezetül a király végrendeletében gyermekei gyám¬
jává tette meg a mindenben megbízhatónak megismert jóbarátot.
35.
(1) Ancus 24 évig uralkodott. A háború és béke művészetében és dicsőségében
bármelyik királyi elődjével felért. Már a fiai is csaknem felserdültek. Épp ezért
sürgette Targuinius a királyválasztó népgyűlés mielőbbi összehívását. (2) Miután
a gyűlést kitűzték, a megjelölt időpontban elküldte a királyfiakat vadászni. Úgy
mondják, ő volt az első, aki nagyravágyó módon maga pályázott a királyi trónra,
és előre megszerkesztett beszédet is mondott, hogy a köznép rokonszenvét
megnyerje magának. Így érvelt: (3) Nem új dolog, amire törekszik, hiszen ő nem
az első — amin bárki meltän häborodhatna fel vagy csodälkozhatna -, hanem
' Az itt emlitett sapka (pilleus) volt a pontifexek és flamenek hagyomanyos fejfedôje, sôt
a köztársaságkorban a király szakrális feladatait átvevő áldozókirály (rex sacrorum) is ezt
viselte. A rabszolgák felszabadításakor szintén ezt használták a szabad élet szimbóluma¬
ként.
? Az antik hagyomány az etruszkoktól eredeztette nemcsak a baruspexek tudomänyät,
hanem mindenféle előjel magyarázását (Ezrusca disciplina).
3 A sas Iuppiternek, az istenek királyának szent madara volt, így megjelenése a királyi
hatalommal volt kapcsolatba hozható.
* Több római elbeszélésből ismerős motívum, hogy az emberi fejet érintő rendellenességek
(szarvak, rászálló madár) királyságot jövendölnek a fej tulajdonosának — hiszen a királyi
hatalom legfontosabb jelvényeinek egyike a rómaiak számára is a királyi fejdísz volt.
> Stroth szovegjavitasa (humana manu a kédexekben szerepl6 Mumano helyett).
64