Page 37 [37]
dozó támadókat. (2) Az első rajtaütésre, sőt már a csatakiáltásra megfutott az
ellenség, városuk elesett; a kettős győzelmét ünneplő Romulust felesége, Hersilia,
akit az elrabolt nők könyörgésekkel ostromoltak, arra kérte, bocsásson meg
szüleiknek, és fogadja be őket a város polgárai közé, hiszen így államuk egyet¬
értésben olvadhat egybe. Romulus könnyen ráállt a dologra. (3) Azután a táma¬
dó crustumeriumiak ellen vonult. Itt még kevesebb küzdelemre volt szükség,
mivel a crustumeriumiak harci kedvét már letörte társaik veresége. (4) Mindkét
területre telepeseket küldtek: többen akadtak, akik a föld termékenysége miatt
Crustumeriumba iratkoztak fel. De onnan is sokan vándoroltak be Rómába,
kiváltképpen az elrabolt nők szülei és rokonai.
(5) Az utolsó és egyben legnagyobb háborút a szabinok robbantották ki, őket
ugyanis nem a szenvedélyes harag vezérelte, támadó szándékukat sem mutatták
ki mindaddig, amíg meg nem kezdték a háborút. (6) Jól kiszámított tervüket
csellel is megtoldottak. Spurius Tarpeius volt a rémai fellegvar parancsnoka. Az
ő hajadon lányát — amikor épp kiment a falak elé, hogy onnan vigyen vizet a szent
szertartásokhoz — Tatius arannyal megvesztegette, hogy eressze be katonáit
a fellegvärba.' (7) Amint a katonäk beözönlöttek, rähajigältäk a leänyra fegyve¬
reiket és megölték, vagy azért, hogy úgy lássék, mintha erővel foglalták volna el
a fellegvárat, vagy pedig intő például, hogy egy áruló se érezhesse magát biz¬
tonságban. (8) Még azt is mesélik, hogy mivel a szabinok bal karjukon súlyos
arany karpereceket és gyönyörű ékköves gyűrűket viseltek, a leány azt kérte tőlük,
ami a bal kezükön van: így aztán az aranyajándék helyett pajzsukat dobálták rá.
(9) Mások azt állítják, hogy a leány, amikor árulása jutalmául azt kötötte ki, amit
bal karjukon hordanak, valóban a pajzsaikat akarta elvenni, ők pedig, megszi¬
matolva a cselvetést, a maga választotta fizetséggel gyilkolták meg.?
12.
(1) Egyszóval a szabinok elfoglalták a fellegvárat. Másnap, amikor a csatarend¬
ben felsorakozott római hadsereg ellepte a Palatinus és a Capitolinus domb közti
sík területet, a szabinok mindaddig nem ereszkedtek le a síkságra, amíg a róma¬
iak a haragtól és a vár visszafoglalásának vágyától lángolva fel nem hatoltak
! A vízmerítés motívuma sejteni engedi, más tudósítások pedig ki is mondják, hogy Tarpeia
Vesta-szűz volt. Annál szégyenletesebb rá nézve a monda romantikus variációja, mely
szerint árulásának oka az volt, hogy beleszeretett Litus Tatiusba (ezt dolgozza fel Pro¬
pertius IV. 4. elégiája). Maga a monda valószínűleg visszavetítés: a Tarpeia-szikláról
vetették le azokat, akik királyi hatalomra törve veszélybe sodorták a római államrendet.
? A mondának ez a verziója a történetíró Calpurnius Piso nevéhez köthető (vö. Halikar¬
nasszoszi Dionüsziosz II. 38—40.).
36