Oldal 30 [30]
OCR
6. (1) Numitor az összetűzés kezdetén elterjesztette, hogy ellenség tört a városra, és megtámadta a királyi palotát: így eltávolította az albai férfiakat azzal az ürüggyel, hogy szállják meg és fegyverrel védelmezzék a fellegvárat. Majd látva, hogy a két ifjú a királygyilkosság végeztével felé közeledik szerencsét kívánni, tüstént gyűlést hívott össze, feltárta öccse ellene elkövetett bűneit, unokái származását, hogy miként jöttek világra, miként nevelkedtek, hogyan ismerte fel őket, végül pedig azt, hogy megölték a zsarnokot, méghozzá az ő utasítására. (2) Miután az ifjak, menetben vonulva át a gyűlés közepén, királyként üdvözölték nagyapjukat, az egész sokaság egyetértő felkiáltása erősítette meg Numitor címét és királyi hatalmát. (3) Miután így átadták Numitornak az Alba fölötti hatalmat, Romulust és Remust elfogta a vágy," hogy azon a környéken, ahol kitették őket és ahol nevelkedtek, várost alapítsanak. Az albaiak és a latinok már valóban túlságosan sokan voltak, és hozzájuk csatlakoztak még a pásztorok is; így a lakók együttes száma alapján joggal remélhették, hogy Alba is, Lavinium is eltörpül majd a megalapítandó városhoz képest. (4) De tervüket megzavarta az ősi kórság, a királyi hatalom vágya, és a teljesen ártatlan kezdeményezésből gyalázatos versengés támadt. Minthogy ikertestvérek lévén az életkort megillető tisztelet nem dönthetett köztük, a hely védőisteneire bízták, hogy madárjóslattal válaszszanak, kinek a nevét viselje az új város, ki uralkodjon fölötte, miután megalapították. Romulus a Palatinuson, Remus az Aventinuson jelélte ki jóshelyét.? 7. (1) Azt mondják, először Remusnak jelent meg jósjel: hat saskeselyű. Már be is jelentették a jósjelet, amikor Romulusnak kétszer annyi jelent meg, így mindkettőjüket királyként üdvözölték a maguk hívei. (2) Az egyik csoport a jósjel korábbi megjelenése, a másik a madarak száma alapján formált jogot a királyságra. Ebből vita, majd dulakodás támadt, és a haragos vetélkedés gyilkolássá fajult: a verekedés közepette Remust halálos csapás érte. Az elterjedtebb hagyomány szerint Remus gúnyolódva átugrotta a testvére által emelt új falakat; ! A Nagy Sándor-hagyományokban és az ezek közhelyeit felhasználó későbbi történetírók műveiben visszatérő motívum, hogy a hőst , elfogja a vágy" (porhosz, ill. cupido) egy-egy nagy cselekedet véghezvitelére. ? Ennius változata szerint Romulus figyelte a madarakat az Aventinusról, Remus pedig egy másik dombról. — A madárjóslat (augurium) kérésének első lépése, hogy a jós kijelöli a megfigyelőhelyet (zemplum) egy rögtönzött kunyhó segítségével, majd ennek megfelelően meghatározza, mely területről várja a jelet, és ennek a területnek melyek a kedvező és kedvezőtlen részei. Vö. I. 18. 29
