Oldal 30 [30]
6.
(1) Numitor az összetűzés kezdetén elterjesztette, hogy ellenség tört a városra,
és megtámadta a királyi palotát: így eltávolította az albai férfiakat azzal az
ürüggyel, hogy szállják meg és fegyverrel védelmezzék a fellegvárat. Majd látva,
hogy a két ifjú a királygyilkosság végeztével felé közeledik szerencsét kívánni,
tüstént gyűlést hívott össze, feltárta öccse ellene elkövetett bűneit, unokái szár¬
mazását, hogy miként jöttek világra, miként nevelkedtek, hogyan ismerte fel
őket, végül pedig azt, hogy megölték a zsarnokot, méghozzá az ő utasítására. (2)
Miután az ifjak, menetben vonulva át a gyűlés közepén, királyként üdvözölték
nagyapjukat, az egész sokaság egyetértő felkiáltása erősítette meg Numitor címét
és királyi hatalmát.
(3) Miután így átadták Numitornak az Alba fölötti hatalmat, Romulust és
Remust elfogta a vágy," hogy azon a környéken, ahol kitették őket és ahol ne¬
velkedtek, várost alapítsanak. Az albaiak és a latinok már valóban túlságosan
sokan voltak, és hozzájuk csatlakoztak még a pásztorok is; így a lakók együttes
száma alapján joggal remélhették, hogy Alba is, Lavinium is eltörpül majd
a megalapítandó városhoz képest. (4) De tervüket megzavarta az ősi kórság,
a királyi hatalom vágya, és a teljesen ártatlan kezdeményezésből gyalázatos
versengés támadt. Minthogy ikertestvérek lévén az életkort megillető tisztelet
nem dönthetett köztük, a hely védőisteneire bízták, hogy madárjóslattal válasz¬
szanak, kinek a nevét viselje az új város, ki uralkodjon fölötte, miután megala¬
pították. Romulus a Palatinuson, Remus az Aventinuson jelélte ki jóshelyét.?
7.
(1) Azt mondják, először Remusnak jelent meg jósjel: hat saskeselyű. Már be is
jelentették a jósjelet, amikor Romulusnak kétszer annyi jelent meg, így mind¬
kettőjüket királyként üdvözölték a maguk hívei. (2) Az egyik csoport a jósjel
korábbi megjelenése, a másik a madarak száma alapján formált jogot a király¬
ságra. Ebből vita, majd dulakodás támadt, és a haragos vetélkedés gyilkolássá
fajult: a verekedés közepette Remust halálos csapás érte. Az elterjedtebb hagyo¬
mány szerint Remus gúnyolódva átugrotta a testvére által emelt új falakat;
! A Nagy Sándor-hagyományokban és az ezek közhelyeit felhasználó későbbi történetírók
műveiben visszatérő motívum, hogy a hőst , elfogja a vágy" (porhosz, ill. cupido) egy-egy
nagy cselekedet véghezvitelére.
? Ennius változata szerint Romulus figyelte a madarakat az Aventinusról, Remus pedig
egy másik dombról. — A madárjóslat (augurium) kérésének első lépése, hogy a jós kijelö¬
li a megfigyelőhelyet (zemplum) egy rögtönzött kunyhó segítségével, majd ennek megfe¬
lelően meghatározza, mely területről várja a jelet, és ennek a területnek melyek a kedve¬
ző és kedvezőtlen részei. Vö. I. 18.
29