Seite 23 [23]
Az ő uralma alatt érkezik Rómába az etruszk larguinii városából Lucumo,
a korinthoszi Démaratosz fia. Barátságba kerül Ancusszal, felveszi a Targuinius
Priscus nevet, Ancus halála után pedig ő veszi át az uralmat. 100 fővel gyarapít¬
ja a senatust, játékokat rendez a circusban, kibővíti a lovagok cenzuriátt, fallal veszi
körül a várost, csatornákat épít.] Ancus fiai gyilkolják meg 38 évi uralkodás után.
Utódja Servius Tullius, egy corniculumi hadifogoly nemesasszony fia, akinek
a források szerint még a bölcsőben lángok jelentek meg a feje körül. Ö tartja az
első vagyonbecslést és végzi el a tisztító áldozatot; ennek során, mint mondják,
80 000 főt vesznek számba. Kiterjeszti a pomeriumot, a varoshoz csatolja a Qui¬
rinalis, Viminalis és Esquilinus dombokat. Az Aventinuson szentélyt épittet
Dianänak a latinokkal közösen. L. Tarquinius, Priscus fia gyilkolja meg 44 ev
uralkodäs utän, a kiräly länya, Tullia bujtogatäsära.
Ezután L. Targuinius Superbus ragadja meg a hatalmat, az atyák és a nép
jóváhagyása nélkül. Fegyveres testőrséget tart maga körül. Harcol a volscusokkal,
a tőlük szerzett zsákmányból építi fel a capitoliumi Iuppiter-templomot. Gabi¬
it csellel keríti hatalmába. Fiai Delphoiba mennek, és megkérdezik, melyiküké
lesz a Róma fölötti uralom; azt a választ kapják, hogy azé, aki elsőként megcsó¬
kolja anyját. Míg a választ a királyfiak másképp értelmezik, utitarsuk, Iunius
Brutus hasra esést színlelve megcsókolja a földet. Iettét a végeredmény igazol¬
ja. Miután Targuinius Superbus féktelen viselkedésével mindenki gyűlöletét
magára vonta, végül fia, Sextus egy éjszakán erőszakkal megbecsteleníti az er¬
kölcsös Lucretiát, aki aztán magához hívatja apját, Iricipitinust és férjét, Colla¬
tinust, megesketi őket, hogy halálát nem hagyják bosszulatlanul, majd egy kés¬
sel megöli magát. A királyt elsősorban Brutusnak köszönhetően űzik el Rómából,
25 év uralkodás után.
Ekkor megválasztják az első consulokat, L. Iunius Brutust és L. Targuinius
Collatinust.
1.
(1) Nos, először is köztudott, hogy Irója eleste után a város lakosságával kímé¬
letlenül elbántak, és csak két férfi volt, Aeneas és Anténór, akikkel szemben az
akhájok — egyrészt a régi vendégbarátság miatt," másrészt mert mindig a béke
helyreállítását és Helena kiadatását szorgalmazták? — nem éltek a győztesek
! Az Íliász szerint (III. 207) Anténór fogadta be házába Menelaoszt és Odüsszeuszt, amikor
azok Trójában jártak követségben.
2 Az Íliász VII. énekében (347-353) esik szó arról, hogy Anténór helytelenítette a trójai
háborút, és követelte Helena visszaadását; Aeneasszal (Aineiasz) kapcsolatban csak a jóval
későbbi hagyomány tud ilyesmiről.
22