Seite 8 [8]
OCR
Livius élete &s az Ab urbe condita Livius Kr. e. 59-ben (esetleg korábban, 64-ben) Pataviumban, a mai Padovában született. Ez a gazdag, erős tradíciókkal rendelkező város ugyan csak Kr. e. 49ben kapta meg a municipium rangot, és váltak a lakosai római polgárokká, de már korábban is jelentős gazdasági és kulturális központnak számított, ahol a helyi előkelők gyerekei megfelelő iskoláztatásban részesülhettek. Livius retorikai képzettsége, görögtudása és filozófiai műveltsége arról tanúskodik, hogy jó, csak a gazdagabb szülők által megfizethető nevelésben részesült. Születésének bármelyik időpontja is a helyes, nagyjából egyidős volt Augustusszal (aki 63-ban sziiletett) és Horatiusszal (65), toväbbä Vergiliusnäl (70) sem volt sokkal fiatalabb. Gyerek- és ifjúkora a polgárháborúk idejére esett, és ez pályáját, az Augustus-rezsimhez való viszonyát, valamint történelemfelfogását ugyanúgy meghatározhatta, mint nemzedéktársaiét. A pataviumiak a római polgárjogot Iulius Caesartól kapták meg, de a város Caesar meggyilkolása után inkább az összeesküvőkhöz húzott. Livius valószínűleg csak 27 tájékán, a polgárháború lezárulta után költözött fel Rómába, és ott kezdett neki történeti munkájának, amelyen haláláig, Kr. u. 17-ig dolgozott. Bejáratos volt a császári udvarba, ugyanis Suetonius szerint (Suet. Claudius 41. 1) a későbbi Claudius császárt ifjúkorában ő buzdította történetírásra. Tacitus (Evkönyvek IV. 34.5) pedig Augustusszal valö baráti viszonyát említi. Vannak adataink arról, hogy filozófiai és retorikai munkákat is írt, de ezekből jóformán semmi nem maradt fenn. Livius egy helyen Annaleskent (Evkönyvek) hivatkozik müvere, de a hagyomänyban az Ab urbe condita (A város alapításától kezdve) cím rögzült. Ez minden bizonnyal nem magától a szerzőtől származik, már csak azért sem, mert a mű a város alapítása előtti időkkel, Irója pusztulásával kezdődik. Livius munkájának első sorában az a primordio urbis (a város kezdetétől) kifejezést használja, ez utalhat a város alapítására, de az előidőkre is. Innen, Róma előtörténetétől jut el Livius Kr. e. 9-ig, Drususnak (a későbbi Tiberius császár öccsének) haláláig, tehát a római történetírás legrégebbi hagyományát követve a kezdetektől saját koráig írta meg a Város történetét. Egy anekdota szerint hatalmas vállalkozása, a folyamatosan — mintegy , folytatásokban" — megjelenő tekercsek híressé tették írójukat. Az ifjabb Plinius említi (Levelek II. 3. 8), hogy valaki Hispániából csak azért utazott Rómába, hogy Liviust láthassa, és miután ez megtörtént, rögtön
