Oldal 558 [558]
OCR
fogtak körül és kaszaboltak le, sokan pedig menekülni próbálva szétszóródtak a körülöttük fekvő nyílt terepen, de mivel a római lovasság mindenütt ott volt, ott pusztultak. (3) Aznap több mint 20 000 embert vágtak le a karthágóiak és szövetségeseik közül, és körülbelül ugyanennyit ejtettek fogságba 132 hadijelvénnyel és 11 elefánttal együtt. A győztesek közül mintegy 1500-an estek el. (4) Hannibal néhány lovas kíséretében kicsúszott a kezükből a nagy zűrzavar közepette, és Hadrumetumba menekült. Csata előtt és az ütközetben, még mielőtt elhagyta a csatateret, megtett minden tőle telhetőt. (5) Maga Scipio is — és a hadtudomány minden szakértője — elismerte, hogy aznap mesteri módon sorakoztatta csatára seregét: (6) Előre állította az elefántokat, hogy kiszámíthatatlan és feltarthatatlan rohamuk megakadályozza a rómaiakat a hadijelvények követésében és az alakzat megtartásában, amibe legfőbb reményüket vetették. (7) Utánuk következtek a segédcsapatok, még a karthágóiak csatasora előtt, hogy a mindenféle népből összevegyült embertömegnek, akiket nem a hűség, csak a zsold tart mellette, ne legyen szabad menekülési útvonala, (8) ugyanakkor felfogják és lefékezzék az ellenség első, leghevesebb lendületű támadását, és ha több hasznuk nincs is, legalább tompuljon a testükön az ellenség fegyvere. (9) Mögöttük helyezte el legfőbb reménységét, a karthágói és afrikai katonákat, akik mindenben egyenlő ellenfélként vehették fel a harcot a rómaiakkal, de így annyi előnyhöz jutottak, hogy az ellenség már kimerülten és sebesülten került volna eléjük. Az itáliaiakat pedig, akikről nem tudhatta, hogy barátai vagy ellenségei, a legutolsó vonalba rendelte, még jókora térközt is hagyva előttük. (10) Így bizonyította be Hannibal mintegy utoljára hadvezéri képességeit. Miután Hadrumetumba menekült, Karthágóba hívatták onnan, és ő 36 évvel azután, hogy gyerekfejjel elhagyta szülővárosát, most visszatért oda. (11) A curiában elismerte, hogy nemcsak az ütközetet vesztette el, de a háborút is; és nem lehet más menekvésük, csak a békekötés kieszközlése. 36. (1) Scipio rögtön a csata után elfoglalta és kirabolta az ellenség táborát, majd hatalmas zsákmányával visszatért a tenger mellé, hajóihoz, (2) mivel híre jött, hogy Publius Lentulus 50 döfőorros hadihajóval és 100, a legkülönfélébb utánpótlást szállító teherhajóval megérkezett Uticába. (3) Mivel úgy vélte, hogy a rémült Karthágót minden oldalról harapófogóba kell szorítani, miután Laeliust győzelmi hírnökként Rómába küldte, Gnaeus Octaviust utasította, hogy a légiókat szárazföldi úton vezesse Karthágó alá; ő maga pedig egyesítette régi hajóhadát Lentulus most érkezett hajóival, felkerekedett Uticából, és elindult a Karthágói-öböl felé. 557
