Page 541 [541]
törvény rendelkezése ellenére! népzribunussá és plebejus aedilisszé választották,
noha apja, aki curulisi tisztséget is viselt, fia tudtán kívül még életben volt.?
A consul, miután a javaslatot megszavazták, visszatért működési területére.
(10) A Bruttiumban tartözkodö Gnaeus Servilius consulhoz âtpärtolt Con¬
sentia, Aufugum, Bergae, Besidiae, Ocriculum, Lymphaeum, Argentanum, Clam¬
petia és sok más jelentéktelen népcsoport, látva, hogy a pun háború tüze lassan
kialszik." (11) A consul Krotón környékén nyílt csatában Hanniballal is megüt¬
között. Az ütközetről szóló hagyomány zavaros. Valerius A ntias azt állítja, hogy
5000 ellenséges katonát vágtak le — ez olyan nagy szám, hogy vagy szemérmet¬
len kitalációnak kell tartanunk, vagy súlyos mulasztásnak azok részéről, akik
nem említik. (12) Annyi azonban bizonyos, hogy Hannibal több csatát nem
vívott Itáliában. Hozzá is megérkeztek ugyanis a karthágói küldöttek, hogy
visszahívják Afrikába, épp ugyanakkor, mint Magonhoz.
20.
(1) Azt mondják, Hannibal a követek szavait hallgatva fogait csikorgatta, só¬
hajtozott, és alig tudta visszafojtani a könnyeit. (2) Miután közölték vele az
üzenetet, így szólt: , Most már nem burkoltan, hanem nyíltan hívnak vissza azok,
akik eddig is vissza akartak kényszeríteni azzal, hogy nem engedtek nekem
utánpótlást és pénzt küldeni. (3) Nos, Hannibalt legyőzték, de nem a római nép,
amelyet már annyi csatában kaszaboltam le és futamítottam meg, hanem a
karthágói államtanács gáncsoskodása és irigysége. (4) Szégyenletes hazatérésem
fölött még Scipio sem fog úgy ujjongani és dicsekedni, mint Hanno, aki, mivel
házunkat másként nem tudta legyűrni, Karthágó romjai alá temette el!
(5) Minthogy már előre sejtette ezt a fordulatot, egy ideje készenlétben tar¬
totta hajóit. Sok hasznavehetetlen katonáját helyőrség gyanánt abba a néhány
bruttius városba osztotta szét, amelyek inkább félelemből, mint hűségből még
kitartottak mellette, csapatai színe-javát pedig átszállította Afrikába. (6) Sok
itáliait, akik nem voltak hajlandóak követni őt Afrikába, és a lakinioni Hérának
addig a napig soha meg nem gyalázott szentélyében rejtőztek el, bent a temp¬
lomban gyalázatos módon lemészároltatta.
(7) Azt mondják, nem sok száműzött hagyja el hazáját nagyobb szomorú¬
sággal, mint ahogy Hannibal távozott az ellenség földjéről. Gyakran tekintett
! Lásd a XXVII. 21. 10 jegyzetét.
? 209-ben már híre érkezett, hogy Gaius Servilius apja életben van (vö. XXVII. 21. 10).
3 Lásd XXIX. 38. 1, a hozzá fűzött jegyzettel.
! Nem valószínű, hogy ez a teljesen fölösleges vérengzés megtörtént. Ellentmond ennek
később maga Livius is (XLII. 3. 6).
540