Seite 532 [532]
vezették. (9) Erre a szánalmas látványra kitört a jajveszékelés. A városbeliek egy
része rémületében őrizetlenül hagyta a falakat, a többiek pedig hirtelen ötlettől
vezérelve összefogtak, hogy megnyerjék a győztes jóindulatát, és kinyitották a
kapukat. (10) Massinissa őröket küldött szét körös-körül a kapukhoz és a falak
megfelelő pontjaira, hogy senki előtt ne nyíljon út a menekülésre, majd lovát
megsarkantyúzva bevágtatott, hogy birtokába vegye a királyi palotát.
(11) Amikor belépett az előcsarnokba, mindjárt a küszöbön Sophoniba, Sy¬
phax felesége, a pun Hasdrubal leánya fogadta, aki megpillantva a fegyveres
csapat közepén álló, szembetűnő fegyverzetű és külsejű Massinissát, úgy vélvén
— helyesen —, hogy ő a király, a térdéhez borult és így szólt: (12) , Az istenek,
hősiességed és szerencséd a kezedbe adtak bennünket. De ha szabad egy fogoly
nőnek élete és halála ura előtt könyörgő szavát felemelnie, ha szabad megérin¬
tenem térdedet és győzelmes jobbodat, (13) akkor könyörögve kérlek a királyi
méltóságra, amelyet nemrég még mi is viseltünk, a numida nép nevére, amely
közös volt számodra és Syphax számára, e királyi palota isteneire, akik bárcsak
jobb előjelekkel fogadnának téged, mint amilyenekkel Syphaxot útjára bocsá¬
tották: (14) add meg nekem, az oltalomkérőnek azt a kegyet, hogy te magad
dönts foglyod sorsáról tetszésed szerint, és ne engedd, hogy rómaiak gőgös és
kegyetlen hatalmába kerüljek. (15) Ha csak Syphax felesége lennék, akkor is
jobban szeretném magam egy numidának, afrikai honfitársamnak, nem pedig
egy jöttment idegennek az irgalmára bízni — (16) azt pedig beláthatod, mitől
tarthat egy karthágói nő, ráadásul Hasdrubal lánya egy római részéről. Esdekel¬
ve kérlek, hogy ha másként nem lehet, akár halálom révén is ments meg engem
a rómaiak hatalmából!" |
(17) Sophoniba fiatal volt és gyönyörű. Így aztán miközben Massinissa ígé¬
retéért könyörgött, hogy ne szolgáltassa ki őt senki rómainak, és hol annak
térdét ölelte, hol jobbját szorongatta, szava pedig már inkább csábításnak, mint
könyörgésnek hatott, (18) a győztes szíve nemcsak szánalomra indult, hanem,
minthogy a numida nép nagyon érzéki természetű, rabul ejtette őt a rabja iránt
feltámadó szerelem. Kezet adott rá, hogy teljesíti a nő kérését, és bevonult a
palotába.
(19) Azután töprengeni kezdett magában, hogyan váltsa be adott szavát. Mivel
nem látott más megoldást, a szerelem vakmerő és arcátlan tanácsát fogadta meg.
(20) Parancsot adott, hogy még aznap készítsék elő a lakodalmat, hogy kész
tények elé állítsa Laeliust és magát Scipiót is, és ne adjon nekik lehetőséget, hogy
a nőről mint foglyukról döntsenek, hisz azóta ő már Massinissa hitvese. (21)
Épp hogy megkötötték a házasságot, amikor megérkezett Laelius. Nem titkol¬
ta neheztelését a történtek miatt: először megpróbálta a nászágyról elhurcoltat¬
ni az asszonyt, hogy Syphaxszal és a többi fogollyal együtt elküldje Scipióhoz.
531