Oldal 495 [495]
a hajósok vesztére a tengerszoros körül," amely elválaszt minket Szicíliától. (13)
És még ha beérné azzal, hogy csak saját becstelenségét, kejvägyät € és kapzsisagat
engedje szabadjára szövetségeseitekkel szemben, akkor mi ezt az egyetlen sza¬
kadékot, noha szinte feneketlen, valahogy mégis feltöltenénk béketűrésünkkel.
(14) De ő azon volt, hogy általánossá tegye a féktelenséget és gonoszságot: se¬
regetek minden cenzurióját és közkatonáját Pleminiusszá változtatta. (15) Mind
rabol, fosztogat, ütlegeket és sebeket oszt, gyilkol, válogatás nélkül erőszakol
tisztes asszonyokat, szüzeket és szüleik karjából elragadott szabad kisfiúkat. (16)
Városunk naponta elesik, naponta kirabolják, éjjel-nappal minden az asszonyok
és kisfiúk segélykiáltásaitól visszhangzik, akiket épp meggyaláznak vagy elhur¬
colnak. (17) Ha ezt egy kívülálló látná, nem is értené, hogy bírjuk még mindig,
ők pedig, akik ezt csinálják velünk, hogyhogy nem csömörlöttek még meg saját
jogtalanságaiktól. Én sem tudok részletesen felsorolni mindent, ami történt
velünk, és nektek sem volna érdemes végighallgatnotok; inkább csak összefog¬
lalnám. (18) Állítom, hogy nincs Lokroiban egyetlen ház, nincs egyetlen ember,
akit ne ért volna sérelem. Állítom, hogy nincs a bűnnek, a kéjvágynak, a kapzsi¬
ságnak olyan fajtája, amit ne engedtek volna meg maguknak bárkivel szemben,
akivel megtehették. (19) Aligha lehet kiszámítani, mikor alakul keservesebben
egy polgári közösség sorsa: ha háborúban ellenség foglalja el a várost, vagy ha
egy könyörtelen zsarnok igázza le erőszakkal és fegyverrel. (20) Mindaz, ami
egy elfoglalt városban megtörténhet, atyák és összeírtak, velünk megtörtént, sőt
még mindig történik; és ami bűnt a legkegyetlenebb és legelviselhetetlenebb
zsarnokok el szoktak követni az elnyomott polgárokkal szemben, azt Pleminius
velünk, gyermekeinkkel és hitveseinkkel szemben mind elkövette.
18.
(1) Egy bűntett van, amelyről külön is panaszt kell emelnünk, atyák és összeír¬
tak, mert erre kényszerít a lelkünkben meggyökerezett vallásos érzés. Szeretnénk,
ha meghallgatnátok, hogy ha jónak látjátok, elháríthassátok államotokról egy
szentségtörés átkos következményeit. (2) Hiszen láttuk, milyen ünnepélyesség¬
gel tisztelitek a magatok isteneit és fogadjátok a másokéit is.?
(3) Van nálunk egy Perszephoné-szentély, amelynek sérthetetlenségéről, gon¬
dolom, hallottatok ezt-azt a Pürrhosszal vívott háború idején, (4) amikor a király
Szicíliából visszatérőben elhajózott Lokroi mellett, és — egyéb szörnyűségeken
kívül, amelyekkel irántatok tanúsított hűsége miatt sújtotta államunkat — kira¬
1 À monda a szicíliai tengerszorosba helyezte a Szkülla nevű emberevő szörnyeteget és —
megszemélyesítve — a Kharübdisz nevű rettenetes örvényt.
? Utaläs a Nagy Istenanya ünnepélyes római fogadtatására (XXIX. 14.).
494