OCR
hogy az utókor emlékezetében is tovább éljünk. (6) Meggyőződésem szerint éppen a legkiválóbbakkal esik meg, hogy nemcsak a jelen, de minden idők nagy embereihez mérik magukat. (7) Valóban nem titkolom, Quintus Fabius, hogy nemcsak utol akarlak érni dicsőségben, hanem — ne vedd rossz néven — ha képes leszek rá, felül is szeretnélek múlni. (8) Nem szabad úgy tekintened rám, és nekem sem a fiatalabbakra, hogy nem látjuk szívesen, ha bármelyik polgártársunk hozzánk hasonlóvá válik, mert ez nemcsak azoknak válik kárára, akiktől irigyeljük az előrejutást, hanem az államnak is, sőt jóformán az egész emberiségnek. (9) Fabius kifejtette, milyen roppant veszély leselkedik ram, ha atkelek A frikába, és úgy látszott, nemcsak a seregért és az államért aggódik, hanem az én sorsomért is. (10) Mi ez a hirtelen aggodalom? Amikor apámat és nagybátyámat megölték, két seregünket majdnem egy szálig lekaszabolták, Hispánia elveszett, mindent a négy pun hadsereg és vezér tartott rettegésben fegyveres uralma alatt, (11) és erre a háborúra kerestek hadvezért, rajtam kívül egyetlen pályázó sem akadt, a római nép pedig 24 éves létemre rám ruházta a fővezérséget.! (12) Akkor hogyhogy senki nem emlegette ifjú koromat, az ellenség erejét, a háború nehézségeit, apám és nagybátyám friss vereségét? Talán súlyosabb szerencsétlenség ért minket mostanság Afrikában, mint akkor Hispániában? (13) Vagy a punok nagyobb seregekkel, több és jobb hadvezérrel rendelkeznek most Afrikában, mint akkor Hispániában? Vagy én voltam akkor érettebb a hadviselésre, mint most? (14) Vagy a karthágóiak ellen vívott háborúra megfelelőbb hadszíntér Hispánia, mint Afrika? Most, miután szétvertem és megfutamítottam négy pun sereget, számtalan várost rohammal bevettem vagy megfélemlítéssel megadásra kényszerítettem, (15) leigáztam mindent egészen az óceánig, sok fejedelmet, sok vad törzset, és visszafoglaltam egész Hispániát, úgyhogy nyoma sem maradt ott a háborúnak — (16) most nem nehéz lekicsinyelni tetteim jelentőségét. Herculesre, ha majd győztesen térek vissza Afrikából, éppen ilyen könnyű lesz lekicsinyelni azt a hadjáratot is, amelyet most egyesek iszonyatossá nagyítanak szavaikkal, hogy visszatartsanak tőle. (17) Fabius azt állítja, hogy Afrikát meg sem lehet közelíteni, egyetlen kikötője sincs nyitva előttünk. Felemlegeti, hogyan esett fogságba Afrikában Marcus Atilius, de úgy állítja be, mintha Atilius azonnal kudarcot vallott volna, mihelyt megérkezett Afrikába. Arra már nem akar emlékezni, hogy ez előtt a fölöttébb balszerencsés hadvezér előtt mégiscsak nyitva álltak Afrika kikötői, és az első évben fényes győzelmeket aratott, sőt ami a karthágói hadvezéreket illeti, velük ! Lásd XXVI. 18. ? Scipio ekkor (Kr. e. 205-ben) 30 éves volt. 466