OCR
natosra fordult, két hadvezéretek, Publius és Gnaeus Scipio halála szinte nagyobb gyászba borított bennünket, mint benneteket. (7) Akkor aztán valóban úgy festett, csak azért telepítettek haza minket a legtávolabbi vidékekről régi lakóhelyünkre, hogy ismét elpusztuljunk, és másodszor is végignézzük városunk vesztét — (8) hiszen elpusztításunkhoz nem kell mindenáron karthágói hadsereg és hadvezér, mert akár ősellenségeink, a turdulusok, korábbi bukásunk okai is meg tudnak semmisíteni bennünket." (9) Ám ekkor, bár nem is reméltük, elküldtétek hozzánk Publius Scipiót, és mi vagyunk a saguntumiak közül a legszerencsésebbek, mert láthatjuk, hogy consullá választottátok őt, a mi reménységünket, támogatónkat, megmentőnket, és beszámolhatunk majd erről honfitársainknak is. (10) Amikor Hispániában ellenségeink sok-sok városát elfoglalta, a saguntumiakat mindenütt kiválogatta a foglyok seregéből, és visszaküldte hazájukba. (11) Végül pedig a turdetanusokat, akik annyira ádáz ellenségeink, hogy amíg ez a nép élt és virult, Saguntum megmaradása nem volt biztosítva, úgy tönkreverte, hogy - el ne kiabáljam — nemcsak nekünk, de utódainknak sem kell többé rettegniük tőlük. (12) Már csak a romjait látjuk azok városának, akiknek a kedvéért Hannibal lerombolta Saguntumot, és területükről mi szedünk adót, aminek nemcsak a haszon, hanem az édes bosszú miatt is örülünk. (13) Azért küldött minket, tízünket Saguntum senatusa és népe követségbe hozzátok, hogy kifejezzük hálánkat mindezért, aminél nagyobbat nem kérhettünk és nem is remélhettünk a halhatatlan istenektől, (14) és egyszersmind gratuláljunk ahhoz, hogy ezekben az években Hispániában és Itáliában olyan eredményesen harcoltatok, hogy Hispániát fegyvereitek nemcsak a Hiberusig hódították meg, hanem odáig, ahol a földkerekséget az óceán határolja, Itáliában pedig csak annyit hagytatok meg a punnak, amennyit egy tábor sáncaival bekeríthet. (15) Ezért megbízatásunk szerint nemcsak hálát kell adnunk a Legjobb és Leghatalmasabb Iuppiternek, aki a capitoliumi fellegvärban trönol, hanem, ha megengeditek, győzelmetekért ajándékul ezt az aranykoszorút is fel kell vinnünk neki a Capitoliumra. (16) Kérjük, adjátok meg erre az engedélyt, és legyetek szívesek érvényesnek és maradandónak nyilvánítani mindazokat a kedvezményeket, amelyeket hadvezéreitektől kaptunk." (17) A senatus ezt välaszolta a saguntumi követeknek: Saguntum leromboläsa és helyreállítása egyaránt például fog szolgálni minden nép számára, hogy milyen az, amikor mindkét fél híven megtartja szövetségi hűségét. (18) A római vezérek jól és helyesen, a senazus akarata értelmében cselekedtek, amikor Saguntumot újratelepítették, lakóit kiszabadították a szolgaságból, és ami jót ezenkí! Lásd a XXI. 6. 1 jegyzetét. 459