Page 451 [451]
hozzáértése és stratégiai megfontolásai semmiféle szerepet nem játszottak benne.
(9) Egyedül a tengerszoros és az áramlat természet adta sajátságai szabták meg
az egész küzdelem jellegét; egymásnak sodródtak akár összetartozó, akár ellen¬
séges hajók, hiába evezett legénységük az ellenkező irányba; előfordult, hogy
egy menekülő hajót egy örvény megfordított és visszasodort az üldözői közé, a
másikat üldöző hajó pedig, ha az ellenkező sodrásba került, megfordult, mintha
menekülne. (10) Csata közben is, míg az egyik hajó a döfőorrával rontott neki
egy ellenséges hajónak, keresztbefordult, és egy másik döfőorra őt kapta oldal¬
ba; vagy ha oldalával az ellenség felé állt, hirtelen megpördült, és most már az
orra mutatott arrafelé. (11) Míg a háromevezősorosok harca eldöntetlenül ka¬
vargott a szerencse irányításával, a római ötevezősoros — akár mert a súlya miatt
biztosabban mozgott, akár mert, több evezősora lévén, könnyebben vágott át az
örvényeken, és jobban lehetett kormányozni - elsüllyesztett két háromevezőso¬
rost, egy harmadiknak pedig, ahogy lendületesen elhaladt mellette, egyik olda¬
láról lezúzta az evezőket. (12) A többit is elintézte volna, ha utoléri őket, de
Adherbal vitorlát bontott, és megmaradt öt hajójával átkelt Afrikába.
31.
(1) A győztes Laelius visszatért Carteiába. Amikor megtudta, mi történt Ga¬
desban — hogy az összeesküvést leleplezték, az összeesküvőket Karthágóba
vitték, és így meghiúsult a remény, amely idecsábította őket —, (2) futárokat
küldött Lucius Marciushoz azzal, hogy ha nem akarnak hasztalanul üldögélni
Gades alatt, térjenek vissza a fővezérhez. Marcius egyetértett ezzel, így néhány
nap múlva mindketten visszatértek Uj-Karthägéba.
(3) Távozásuk hírére Magon, akit eddig szárazon és vízen kettős veszedelem
szorongatott, nemcsak fellélegzett, hanem az ilergesek lázadásának hírére még
az a remény is feltámadt benne, hogy visszafoglalhatja Hispániát. (4) Követeket
küldött Karthágóba az államtanácshoz, hogy adják hírül — jócskán felnagyítva
— a belső lázadást a római táborban és a szövetségesek elpártolását, és biztassák
az államtanácsot, hogy küldjön segédcsapatokat, amelyekkel visszaszerezhetik
Hispánia atyáiktól örökölt uralmát.
(5) Mandonius és Indibilis, miután visszatértek országukba; egy ideig meg¬
húzták magukat, feszülten várakozva, hogyan dönt Scipio a katonalázadás ügyé¬
ben; bíztak benne, hogy ha a polgárok eltévelyedése iránt elnéző lesz, akkor ők
is bocsánatot nyerhetnek. (6) Mihelyt azonban elterjedt a kegyetlen kivégzés
híre, úgy vélték, az ő vétküket is hasonló büntetésre méltónak tartják. (7) Ezért
újra fegyverbe szólították honfitársaikat, összehívták korábbi segédcsapataikat,
és 20 000 gyalogossal és 2500 lovassal a sedetanusok területére vonultak, ahol
lázadásuk kezdetén állandó táboruk volt.
450