Page 448 [448]
Indibilisszel szőttetek közös terveket, és arra készültetek, hogy fegyveresen
csatlakoztok hozzájuk. (6) Amazok azt tervezték, hogy — akárcsak a campaniaiak
a korábbi etruszk lakosságtól elvett Capuát,! vagy a mamertinusok Szicíliában
Messzanát? — Rhégiont teszik állandó székhelyükké, de sem a római népet, sem
a római nép szövetségeseit nem zaklatják háborúval. (7) Ti talán Sucróba akar¬
tatok költözni?" Hiszen ha én, a fővezéretek otthagynálak benneteket, miután
küldetésem végeztével elutazom a provinciából, könyörögnötök kellene istenek¬
hez-emberekhez, hogy miért nem térhettek haza feleségetekhez és gyermekei¬
tekhez. (8) De az ő emléküket éppúgy kitöröltétek lelketekből, akárcsak hazá¬
tokét és az enyémet!
Most nyomon akarom követni bűnös, de nem teljesen esztelen elhatározáso¬
tok útját. (9) Nos, noha én még életben voltam, épségben volt seregem többi
része, amellyel egy nap alatt foglaltam el Új- Karthágót, amellyel négy karthágói
hadvezért és hadsereget szétvertem, megfutamítottam, kiűztem Hispániából, ti
8000-en, akik bizonyára egytől egyig hitványabbak vagytok, mint Albius és
Atrius, akiknek alárendeltétek magatokat, azt terveztétek, hogy elragadjátok a
római néptől Hispánia provinciát? (10) A saját személyemet teljesen mellőzöm
és kihagyom az ügyből - tegyük fel, hogy csak annyi sérelmet okoztatok nekem,
hogy túl könnyen elhittétek halálom hírét. (11) De hát ha én meghaltam volna,
velem együtt lehelte volna ki lelkét az állam is, és velem bukott volna a római
nép hatalma? Ne engedje meg a Legjobb és Leghatalmasabb luppiter, hogy az
istenek jósjeleivel és segítségével örök időkre alapított Város csak addig álljon,
amíg az én törékeny és halandó testem él! (12) Flaminiust, Paullust, Gracchust,
Postumius Albinust, Marcus Marcellust, Titus Ouinctius Crispinust, Gnaeus
Fulviust, az én családomból két Scipiót, sok-sok nagyszerű hadvezért elragadott
már ez az egyetlen háború, de a római nép túlélte őket, és túlél még ezernyi
másikat is, akár fegyver, akár betegség végez velük. Épp velem együtt tették volna
sírba a római államot? (13) Amikor két vezéretek, apám és nagybátyám elesett
itt Hispániában, ti magatok választottátok vezéretekké Septimus Marciust a
friss győzelmüktől elbizakodott punok ellen. Most úgy beszélek, mintha His¬
pániát fővezér nélkül hagytam volna. (14) Pedig Marcus Silanus, akit ugyanolyan
jogkörrel és katonai hatalommal küldtek a hadszíntérre, mint engem, és két
legatusom, Gaius Laelius és testvérem, Lucius Scipio elmulasztották volna meg¬
torolni a főparancsnoki méltóságon esett sérelmet? (15) Össze lehet hasonlíta¬
ni az egyik hadsereget a másikkal, az egyik vezéreit a másik vezéreivel, vagy
! Lásd IV. 37. 1-2.
? Kr. e. 288 körül. Végül miattuk robbant ki az I. pun háború 264-ben (lásd a XVI. könyv
tartalmi összefoglalóját).
447