Oldal 446 [446]
soha ilyennek. (15) Egy ideig szótlanul ült, mígnem jelentették neki, hogy elő¬
vezették a forumra a lázadás vezetőit, és minden készen áll.
27.
(1) Ekkor a kikiáltó útján csendet parancsolt, és így kezdett beszélni:
, Sohasem hittem volna, hogy egyszer majd nem találok szavakat seregem meg¬
szólítására — (2) nem mintha valaha is a szavak embere lettem volna a tettek
helyett, hanem mert szinte gyermekkoromtól fogva táborban éltem, és úgy is¬
merem a katonák gondolkodását, mint a tenyeremet. (3) De hogy nektek mit
mondhatnék és hogyan, arról fogalmam sincs, hiszen még azt sem tudom, hogyan
szólítsalak benneteket. (4) Polgártársaim volnátok, ti, akik elfordultatok hazá¬
toktól? Vagy katonáim, azok után, hogy megtagadtátok fővezéreteket és jósje¬
leit, és meggyaláztátok a katonai eskü szentségét? Vagy talán ellenségnek? Tes¬
tetek, arcotok, ruhátok, külső megjelenésetek alapján polgártársaimnak néznélek
benneteket, de tetteitek, szavaitok, terveitek, indulataitok ellenségre vallanak.
(5) Talán nem ugyanazt kívántátok és reméltétek, mint az ilergesek és a laceta¬
nusok? Azok legalább a királyi vérből származó Mandoniust és Indibilist kö¬
vették elvakultsagukban, ti meg egy umber Atriusra és egy calesi Albiusra ru¬
háztátok a fővezéri tisztséget és jósjeleket! (6) Mondjátok, katonák, hogy nem
voltatok mind benne, nem helyeseltétek ezt mindnyájan! Szívesen elhinném
nektek, hogy néhány ember őrültsége és esztelensége volt az egész; ugyanis olyan
vétekről van szó, amelyet csak rendkívül nagy áldozatok árán lehet jóvátenni, ha
az egész hadsereget megfertőzi.
(7) Nem szívesen vájkálok ezekben a sebekben, de ha nem nyúlunk hozzájuk
és nem kezeljük, meggyógyulni sem fognak. (8) Miután a karthágóiakat elűztük
Hispániából, azt hittem, hogy sehol az egész provinciában nincs senki, aki a
halálomat kívánná — hiszen úgy bántam nemcsak a szövetségesekkel, hanem az
ellenséggel is. (9) Erre tessék, mekkorát tévedtem! Saját táboromban nemcsak
elhitték, de még várták is a halálom hírét! (10) Ezzel nem azt akarom mondani,
hogy mindannyian részesei voltatok e gaztettnek. Ha elhinném, hogy egész
seregem a halálomat akarta, azonnal meghalnék itt a szemetek láttára, és nem
lelném többé örömömet az életemben, amely gyűlöletessé vált polgártársaim és
katonáim előtt.
(11) De minden tömeg olyan, mint a tenger: magától nem mozdul, csak a
szelek és fuvalmak hozzák mozgásba - a ti lelketekben is eszerint uralkodik
szélcsend vagy vihar. Minden őrültségetek oka és eredete a lázítókban keresen¬
dö. (12) Ti csak elkaptätok tőlük az esztelenséget, és szerintem még ma sem
vagytok tisztában vele, milyen messzire mentetek el, micsoda gaztettre vetemed¬
445