OCR Output

26.

(1) Azokban a napokban, amikor ők így tanakodtak, Új-Karthágóban épp róluk
folyt a tanácskozás. (2) Az volt a vita tárgya, hogy csak a lázadás vezetőit bün¬
tessék-e meg, akiknek a száma nem volt több 35-nél, vagy többek kivégzésével
torolják meg ezt a veszedelmes példát nyújtó felkelést, amelyet inkább árulásnak
lehetne nevezni. (3) Az enyhébb vélemény győzött: a büntetést azokra kell
korlátozni, akik a vétkes vállalkozást kezdeményezték; a tömeggel szemben elég
lesz a szóbeli fenyítés. |

(4) Amikor a tanácskozás véget ért, közölték az Uj-Karthágóban állomásozó
sereggel, hogy hadjáratra indulnak Mandonius és Indibilis ellen — azt a látszatot
akarták kelteni, mintha erről tanácskoztak volna —, és megparancsolták, hogy
lássák el magukat élelemmel jó néhány napra. (5) A sereg elé küldték azt a hét
tribunust, akik előzőleg Sucróban jártak náluk, hogy lecsillapítsák a lázadást;
mindegyiküknek megadták a lázadás öt-öt vezetőjének a nevét, (6) hogy ezeket
alkalmas emberek révén, nyájas arccal és szavakkal hívják meg magukhoz ven¬
dégségbe, itassák le, majd kötözzék meg.

(7) A katonák már közel jártak Új-Karthágóhoz, amikor a szembejövőktől
megtudták, hogy másnap Marcus Silanus vezetésével az egész sereg a lacetanusok
ellen indul. Ez a hír nemcsak hogy megszabadította őket minden ki nem mon¬
dott félelmüktől, de nagyon meg is örültek neki, gondolván: mégiscsak inkább
ők fogják hatalmukban tartani a serege nélkül maradt vezért, nem pedig fordít¬
va. (8) Már alkonyodott, amikor bevonultak a városba, és látták, hogy a másik
sereg buzgón készülődik az útra. (9) A tervnek megfelelően azzal fogadták őket,
hogy mennyire örül nekik a fővezér, mennyire kapóra jönnek, hiszen a másik
sereg éppen távozni készül. Ezután rendbe hozták magukat. (10) A íribunusok
feltűnés nélkül, megfelelő emberek segítségével meghívták szállásukra a lázadás
vezetőit, majd lefogták és megkötözték őket.

(11) A negyedik őrségváltás idején útnak indították az elvonulást színlelő
sereg málháját. Napkeltekor felkerekedtek a csapatok is, de a kapuknál megál¬
lították a menetet, és körös-körül minden kapuhoz őrséget rendeltek, hogy senki
ne juthasson ki a városból. (12) Ezután gyűlésbe hívták az előző nap érkezett
katonákat. Ezek szilaj hangulatban gyűltek össze a forumon a fővezér emelvénye
elé, és már készültek rá, hogy majd megfélemlítik kiáltozásukkal. (13) Ezalatt a
fővezér is fellépett az emelvényre, és a kapuktól visszavezényelt fegyveresek
hátulról körülvették a fegyvertelen tömeget. (14) Erre minden szilaj kedvük
elpárolgott, és amint később elismerték, semmitől nem rémültek meg úgy, mint
fővezérük kicsattanóan egészséges külsejétől — hisz azt hitték, hogy elgyötört
állapotban látják viszont — és tekintetétől, amelyet még a csatában sem láttak

444