Page 442 [442]
OCR
szomszédos vidékeiről. (8) A rómaiak, miután a szökevényekkel szavukat adták egymasnak, odakiildték Marciust néhany harckész cohorsszal, Laeliust pedig hét háromevezősoros és egy ötevezősoros hajóval, hogy szárazon és vízen összehangolt terv szerint folytassák a háborút. 24. (1) Scipio komoly betegséget kapott, amelynek súlyosságát a híresztelések még fel is nagyították: mindenki megtoldotta valamivel, amit hallott, hiszen az ember veleszületett tulajdonsága, hogy szívesen hizlalja a pletykákat. A hír nyugtalanságot keltett az egész provinciában, de főként a távolabbi részeken. (2) Szemmel láthatóvá vált, mekkora felfordulást okozott volna egy valóban bekövetkező csapás, ha már annak alaptalan híre is ekkora zavart támasztott. Máris odalett a szövetségesek hűsége és a hadsereg kötelességtudata egyaránt. (3) Mandonius és Indibilis," akik arra számítottak, hogy a karthágóiak elűzése után övék lesz a királyi uralom Hispánia fölött, de reményükben csalódniuk kellett, (4) felläzitották honfitársaikat, a lacetanusokat,? fegyverbe szólították a keltibér ifjúságot, és könyörtelenül végigpusztítottak a rómaiakkal szövetséges suessetanusok és sedetanusok területét. (5) A Sucrónál lévő táborban ezzel szemben a rómaiak kezdtek őrültek módjára viselkedni. 8000 katona állomásozott itt, hogy szemmel tartsa a Hiberuson innen lakó népeket. (6) Nem akkor kezdődött köztük a lázongás, amikor meghallották a pletykákat arról, hogy vezérük élet és halál között lebeg, hanem már korábban is, mivel elkanászodtak a hosszas semmittevésben — ahogy az lenni szokott —, nem utolsósorban pedig azért, mert megszokták, hogy az ellenséges területen a rablásból jól élnek, most pedig, mivel béke volt, kevesebbel kellett beérniük. (7) Először csak egymás között sustorogtak: Ha a provinciában még tart a háború, miért ücsörögnek itt a behódolt népek között? Ha pedig a háború véget ért, és a provinciát leigázták, miért nem viszik őket vissza Itáliába? — (8) Zsoldjukat is szemtelenebbül követelték, mint az a katonai szokásokhoz és fegyelemhez illett volna. A zribunusokra, akik végigjárták az éjjeli őrhelyeket, az őrszemek gyalázkodó szidalmakat szórtak, néhányan pedig éjszaka kiszökdöstek, hogy zsákmányt szerezzenek a környező békés vidéken. Végül már napközben is nyíltan otthagyták a jelvényeket, távozási engedély nélkül. (9) Mindenben a 1 Vö. XXVI. 17. ? Livius megfogalmazása azért furcsa, mert Mandonius és Indibilis valójában ilergesek voltak (vö. XXII. 21. 3). 3 Sucro värosa a hasonló nevű folyó (a mai Júcar) mellett feküdt, amely azonban a Hiberustól délre található — azaz Livius ismét topográfiai tévedés áldozata lett. 441
