OCR
vezért meghívta magához, és ha már egyszer egy fedél alatt, ugyanazoknak a házi isteneknek a színe előtt hozta őket össze a véletlen, megpróbált tárgyalást szervezni közöttük, hogy rendezhessék a vitás kérdéseket. (3) Scipio azonban elutasította, mondván: közte és a karthágói között nincs személyes ellentét, amit beszélgetéssel kellene megoldani, állami ügyben pedig semmiről sem tárgyalhat az ellenséggel a senafus felhatalmazása nélkül. (4) Mivel azonban a király egyre ostromolta, hogy legalább vegyen részt nála a lakomán Hasdruballal együtt — nehogy egyik vendége kívül rekedjen az asztaltársaságon —, ezt a kérését nem utasította vissza. Együtt vacsoráztak a királynál, (5) és mivel Syphax így látta jónak, Scipio és Hasdrubal ugyanazon a kereveten foglalt helyet. (6) Scipio kedélyes ember volt, és minden helyzetben természetesen feltalálta magát. Így aztán olyan jól elbeszélgetett mindenkivel, hogy nemcsak a római szokásokat nem ismerő, barbár Syphaxot nyerte meg magának, hanem még a legádázabb ellenséget is. (7) Hasdrubal ezután többször ki is jelentette: Most, hogy személyesen is találkozott Scipióval, még jobban csodálja, mint haditettei alapján. (8) Ez az ember olyan művészi szinten ért mások megnyeréséhez, hogy Syphax és birodalma kétségkívül máris a rómaiak befolyása alá került. (9) Ezért a karthágóiaknak nem azon kellene törniük a fejüket, hogyan veszíthették el Hispániát, hanem azon, hogyan tarthatnák meg Afrikát. (10) Ez a nagy római hadvezér otthagyta hadseregeit és frissen meghódított provinciáját, két hajóval átkelt Afrikába, az ellenséges földre, és Syphax kezébe adta az életét, holott annak becsületességében korántsem lehetett biztos — vagyis nyilván nem csupán kellemes hajókirándulást akart tenni e kies partok mentén, hanem Afrikára fáj a foga. (11) Régen forgatja már magában ezt a tervet, és nem is csinál titkot belőle, hogy ha Hannibal Itáliában hadakozik, akkor Scipiónak Afrikában volna a helye. (12) Scipio, miután megkötötte a szerződést Syphaxszal, elutazott Afrikából. A nyílt tengeren kiszámíthatatlan és többnyire viharos szelek hányták-vetették, így csak a negyedik napon ért el Új-Karthágó kikötőjébe. 19. (1) Noha Hispániában elültek a pun háború hullámai, nyilvánvaló volt, hogy jó néhány várost inkább a bűntudat és a félelem, mint a Róma iránti hűség tart féken — ezek közül a legfontosabb és legvétkesebb Iliturgi! és Castulo volt. (2) ! A város neve a görög forrásokban (Polübiosz XI. 24. 10, Appianosz: Iberia törtenete 128) Ilurgeia, ill. Ilürgia formában szerepel. Ez arra utal, hogy Iliturgi neve itt is csak „az ismertebb név vonzása" folytán került a szövegbe egy másik városnév — Ilorci (a mai Lorqui) vagy a Castulótól kb. 45 km-re északkeletre fekvő Ilugo — helyett. 435