Page 433 [433]
embert babonás félelem is hatalmába kerített, és úgy vélték, aznap már nem
szabad tovább erőltetni a dolgot.
(12) Noha az éjszaka és a zivatar a fáradtságtól és sebektől elgyötört karthá¬
góiakat is a szükséges pihenésre csábította, (13) a félelem és a veszély miatt nem
volt vesztegetni való idejük, hiszen várható volt, hogy az ellenség kora hajnalban
meg fogja ostromolni táborukat. A környező völgyekből szikladarabokat gyűj¬
töttek, és ezekkel erősítették meg táboruk sáncait, hogy ha már fegyvereikben
nemigen bízhatnak, erődítéssel védjék meg magukat. (14) Szövetségeseik át¬
szökdösése miatt azonban a távozás mégiscsak biztosabbnak kezdett tűnni a
helyben maradäsnäl. Az elpärtoläst Attenes, a turdetanusok fejedelme kezdte,
(15) aki honfitársai nagy csapatával együtt átszökött a rómaiakhoz. Ezután két
erődített várost szolgáltattak ki parancsnokai a rómaiaknak helyőrségükkel
együtt. (16) Így aztán, nehogy ez a jelenség továbbharapóddzon, ha egyszer az
átpártolás felé kezd hajlani a közhangulat, Hasdrubal a következő éjszaka csend¬
jében felszedte a sátorfáját.
16.
(1) Scipio, amikor az előőrsök kora hajnalban jelentették, hogy az ellenség el¬
távozott, előreküldte a lovasságot, majd útnak indította seregét. (2) Olyan gyors
menetben haladtak, hogy ha egyenesen követik az ellenség nyomát, biztosan
utolérték volna. De bíztak a kalauzokban, akik azt állították, hogy egy rövidebb
út is vezet a Baetis folyóhoz, ahol átkelés közben megtámadhatják az ellenséget.
(3) Hasdrubal, mivel az átkelőhelyet elzárták előle, elkanyarodott az óceán felé.
Ettől kezdve már menekülők módjára, rendezetlenül haladtak. Így a római lé¬
giók elől sikerült ugyan egérutat nyerniük, (4) viszont a lovasok és könnyűfegy¬
verzetűek hol oldalról, hol hátulról támadtak rájuk, fárasztották és hátráltatták
seregüket. (5) Mivel a gyakori rajtaütések miatt a menetnek többször is meg
kellett állnia, és hol a lovasságnak, hol pedig az ellenséges velesek és segédcsa¬
patok ellen a gyalogságnak kellett csatába bocsátkoznia, végül a légiók is utol¬
érték őket.
(6) Ezután már nem is csata következett, csak mészárolták őket, mint a bar¬
mokat, mígnem maga a vezér futott meg elsőnek, és mintegy 6000 félig-meddig
felfegyverzett emberével eljutott a legközelebbi dombokig. A többieket levágták
vagy elfogták. (7) A punok a legmagasabb dombon sietve hevenyészett tábort
emeltek, ahol nem volt nehéz megvédeniük magukat, mert az ellenség hasztalan
próbált feljutni a meredek lejtőn. (8) De az ostromzárat ezen a kopár és sivár
helyen alig néhány napig lehetett kibírni, ezért az emberek kezdtek átszökdös¬
ni az ellenséghez. Végül a vezér hajókat rendelt oda — innen ugyanis nem volt
messze a tenger —, és egy éjjel Gadesba menekült, faképnél hagyva seregét.
432