tartsanak hálaünnepet, és mindkettőjüknek megadták a diadalmenetet. Ők úgy
egyeztek meg egymással, hogy mivel a háborút is teljes egyetértésben viselték,
diadalmenetüket sem külön-külön akarják megtartani. (10) Mivel pedig az
összecsapás Marcus Livius működési területén zajlott le, a csata napján a pa¬
rancsnokság sora is éppen rajta volt, ráadásul Livius magával hozta seregét
Rómába, Nero viszont nem vonhatta ki csapatait a maga hadszínteréről, ezért
úgy döntöttek, Marcus Livius vonuljon be négyfogatú kocsin a Városba, katonái
kíséretében, Gaius Claudius pedig lóháton és sereg nélkül vegyen részt a bevo¬
nuláson.!
(11) Az egyesített diadalmenet mindkettőjük dicsőségét öregbítette, de kü¬
lönösen azét, aki tiszttársánál annyival kevesebb megbecsülésre tartott igényt,
amennyivel érdemeiben felülmúlta őt. (12) Ez a lovas — mondogatták — hat nap
alatt végignyargalt egész Itálián, és aznap, amikor Hannibal még azt hitte, hogy
Apuliában, a vele szemközt álló táborban tartózkodik, ő már Galliában vívott
szabályos ütközetet Hasdruballal. (13) Így állta útját egyetlen consu/ két hadse¬
regnek és két hadvezérnek Itália két végében, itt ravaszsága révén, ott szemé¬
Iyesen. (14) Mär Nero puszta neve is elég volt rá, hogy táborában tartsa Han¬
nibalt.” Hasdrubalt pedig mi más verte le és semmisítette meg, ha nem az 6
érkezése? (15) Nos, hát vonuljon csak a masik consul biiszkélkedve sokfogati
diadalszekerén, ha úgy tartja kedve, hisz az igazi diadalmenet egyetlen lóval
vonul végig a Városon. Nero örök emléket állított magának a háborúban szerzett
és a diadalmenetben elhárított dicsőség által egyaránt, és ez így volna akkor is,
ha most gyalog vonulna.
(16) Így súgtak össze a nézők Nero láttán egész úton, amíg fel nem ért a
Capitoliumra. A consulok 3 000 000 seszertiust és 90 000 ast adtak át az állam¬
kincstárnak. (17) Marcus Livius fejenként 56 ast osztott szét katonái között, és
Gaius Claudius is megígérte távollévő katonáinak, hogy ugyanennyit ad nekik,
ha majd visszatér seregéhez. (18) Azt is feljegyezték, hogy a katonák tréfás
énekeikben e napon sokkal többet emlegették Gaius Claudiust, mint saját con¬
suljukat; (19) a lovagok pedig Lucius Veturius és Ouintus Caecilius /egazusokat
dicsérték az égig, és biztatták a köznépet, hogy a következő évre őket válassza
meg consulnak. (20) A lovagok , előválasztásának" súlyát egyébként a consulok is
megnövelték azzal, hogy másnap a nép előtt tartott beszédükben kiemelték,
hogy milyen sokat köszönhetnek éppen e két /egazus hősi és hűséges szolgála¬
tának.