Oldal 394 [394]
OCR
(11) A nép sem idegenkedett az atyáknak ettől a javaslatától. Az összes polgár közül csak egy utasította el: az, akire a tisztséget rá akarták ruházni. (12) A polgárok szemére hányta ingatagságukat: Nem könyörültek rajta, amikor vádlottként gyászruhában járt, most meg akarata ellenére ráerőltetnék a fehér tógát; ugyanazt az embert előbb büntetésekkel, majd tisztségekkel halmozzák el. (13) Ha derék embernek tartják, miért ítélték el, mint valami elvetemült gonosztevőt? Ha viszont megbizonyosodtak bűnösségéről, miért akarják neki adni a consuli tisztet, amellyel már első ízben is rosszul sáfárkodott? (14) Efféle kifogásaira és panaszaira az atyák megrovó hangon válaszoltak. Még Marcus Furius példáját is emlegették," akit a száműzetésből hívtak vissza, és ő megmentette földönfutóvá vált hazáját. A haza szigorúságát is, akárcsak a szülőkét, türelemmel kell viselni, hogy megenyhüljön. (15) Így közös fáradozásaik eredményeképpen Gaius Claudius mellé Marcus Liviust választották meg consulnak. 35. (1) Két nappal később került sor a praetorok megválasztására. Praezorok lettek: Lucius Porcius Licinus, Gaius Mamilius, Gaius és Aulus Hostilius Cato. A választógyűlések befejezése és a játékok megrendezése után a dictator és a lovassági főparancsnok lemondott tisztségérél. (2) Gaius Terentius Varröt propraetorkent Etruriäba ktildték, hogy Gaius Hostilius erről a hadszíntérről Tarentumba mehessen ahhoz a sereghez, amelynek a néhai Titus Quinctius consul volt a parancsnoka. (3) Lucius Manliust követként küldték el a tengerentúlra, hogy vizsgálja meg, miként áll ott a helyzet; egyúttal pedig — mivel azon a nyáron rendezik meg az Olümpiai Játékokat, ahová Hellaszból igen nagy számban sereglenek össze az emberek -, ha az ellenség felől biztonságban teheti, (4) keresse fel ezt a gyűlést, és ha akadnak ott, akik Szicíliából menekültek el a háború elől, vagy akiket Hannibal száműzött Tarentumból, hívja őket haza, és hozza tudomásukra, hogy a római nép visszaadja minden vagyonukat, ami a háború előtt tulajdonukban volt. (5) Mivel ez az év vészterhesnek ígérkezett, és az államnak nem voltak consud/jai, minden szem a kijelölt consulokra szegeződött: azt akarták, hogy ezek mielőbb sorsolják ki hadszíntereiket, és döntsék el jó előre, melyiküknek hol lesz a működési területe, melyik ellenséggel fog szembeszállni. (6) A senazusban Ouintus Fabius Maximus kezdeményezésére az is szóba került, hogy helyre kell állítani ! M. Furius Camillust száműzték Rómából a veii zsákmány elosztásával elégedetlen honfitársai, de később ő szabadította fel a gallok ostromolta fellegvárat, és építette újjá Rómát. Az eseményeket Livius az V. könyv második felében beszéli el. 393
