Seite 394 [394]
(11) A nép sem idegenkedett az atyáknak ettől a javaslatától. Az összes pol¬
gár közül csak egy utasította el: az, akire a tisztséget rá akarták ruházni. (12)
A polgárok szemére hányta ingatagságukat: Nem könyörültek rajta, amikor
vádlottként gyászruhában járt, most meg akarata ellenére ráerőltetnék a fehér
tógát; ugyanazt az embert előbb büntetésekkel, majd tisztségekkel halmozzák
el. (13) Ha derék embernek tartják, miért ítélték el, mint valami elvetemült
gonosztevőt? Ha viszont megbizonyosodtak bűnösségéről, miért akarják neki
adni a consuli tisztet, amellyel már első ízben is rosszul sáfárkodott?
(14) Efféle kifogásaira és panaszaira az atyák megrovó hangon válaszoltak.
Még Marcus Furius példáját is emlegették," akit a száműzetésből hívtak vissza,
és ő megmentette földönfutóvá vált hazáját. A haza szigorúságát is, akárcsak a
szülőkét, türelemmel kell viselni, hogy megenyhüljön. (15) Így közös fáradozá¬
saik eredményeképpen Gaius Claudius mellé Marcus Liviust választották meg
consulnak.
35.
(1) Két nappal később került sor a praetorok megválasztására. Praezorok lettek:
Lucius Porcius Licinus, Gaius Mamilius, Gaius és Aulus Hostilius Cato. A vá¬
lasztógyűlések befejezése és a játékok megrendezése után a dictator és a lovas¬
sági főparancsnok lemondott tisztségérél. (2) Gaius Terentius Varröt proprae¬
torkent Etruriäba ktildték, hogy Gaius Hostilius erről a hadszíntérről Tarentumba
mehessen ahhoz a sereghez, amelynek a néhai Titus Quinctius consul volt a
parancsnoka. (3) Lucius Manliust követként küldték el a tengerentúlra, hogy
vizsgálja meg, miként áll ott a helyzet; egyúttal pedig — mivel azon a nyáron
rendezik meg az Olümpiai Játékokat, ahová Hellaszból igen nagy számban
sereglenek össze az emberek -, ha az ellenség felől biztonságban teheti, (4)
keresse fel ezt a gyűlést, és ha akadnak ott, akik Szicíliából menekültek el a
háború elől, vagy akiket Hannibal száműzött Tarentumból, hívja őket haza, és
hozza tudomásukra, hogy a római nép visszaadja minden vagyonukat, ami a
háború előtt tulajdonukban volt.
(5) Mivel ez az év vészterhesnek ígérkezett, és az államnak nem voltak consud/jai,
minden szem a kijelölt consulokra szegeződött: azt akarták, hogy ezek mielőbb
sorsolják ki hadszíntereiket, és döntsék el jó előre, melyiküknek hol lesz a mű¬
ködési területe, melyik ellenséggel fog szembeszállni. (6) A senazusban Ouintus
Fabius Maximus kezdeményezésére az is szóba került, hogy helyre kell állítani
! M. Furius Camillust száműzték Rómából a veii zsákmány elosztásával elégedetlen hon¬
fitársai, de később ő szabadította fel a gallok ostromolta fellegvárat, és építette újjá Rómát.
Az eseményeket Livius az V. könyv második felében beszéli el.
393