OCR
hosszas, mint halálos betegségeket okozott. (7) A járvány miatt az egész Városban könyörgéseket tartottak a keresztutakon,' Publius Licinius Varus városi praetor pedig utasítást kapott: terjesszen javaslatot a nép elé, hogy egyszer s mindenkorra tegyenek fogadalmat a játékok megrendezésére, és tűzzenek ki erre egy meghatározott napot. Ő volt az első, aki eszerint ajánlotta fel és rendezte meg az ünnepet, amelynek napjául gwinzilis 5-ét? jelölte ki, és az ünnepet azóta is ezen a napon ülik meg. 24. (1) Az Arretiumról érkező, napról napra nyugtalanítóbb hírek egyre jobban aggasztották az atyákat. Ezért írtak Gaius Hostiliusnak, hogy haladéktalanul szedjen túszokat az arretiumiak közül, és katonai hatalommal felruházva odaküldték Gaius Terentius Varrót, hogy vegye át őket és hozza Rómába. Amint Varro megérkezett, Hostilius azonnal elrendelte, hogy a város előtt táborozó légió nyomuljon be a városba. (2) A megfelelő helyekre őrséget állított, majd a forumra hívatta a senatorokat, és rájuk parancsolt, hogy adjanak túszokat. (3) Amikor a senatus kétnapi gondolkodási időt kért, közölte velük: vagy maguktól adnak túszokat most azonnal, vagy pedig ő szedi össze másnap a senaforok összes gyermekét. Ezután szétküldte a katonai éribunusokat, a szövetséges parancsnokokat és a cenfuriókat, hogy őrizzék a kapukat, nehogy éjjel bárki is kijusson a városból. (4) Parancsát azonban lomhán és hanyagul hajtották végre, így hét vezető senazor az éj beállta előtt kiszökött gyermekeivel együtt, mielőtt az őrségek elhelyezkedtek a kapuknál. (5) Másnap a senazorokat kora hajnalban a forumra parancsolták. Amikor felfedezték, hogy hiányoznak közülük néhányan, ezeknek a vagyonát elárverezték; a többi senxazor gyermekeit — összesen 120-at — túszként átvették, és átadták Gaius Terentiusnak, hogy vigye őket Rómába. (6) Ő a senatusban a korábbinál sokkal gyanúsabbnak tüntette fel a helyzetet. Ezért, gondolván, hogy Etruriában máris lázadás fenyeget, magát Gaius Terentiust utasították, hogy az egyik városi légióval vonuljon Arretiumhoz, és szállja meg a várost. (7) Gaius Hostiliust pedig megbízták, hogy a sereg többi részével portyázza végig az egész területet, és igyekezzen megakadályozni, hogy a felforgatásra törekvők alkalmat találjanak tervük kivitelezésére. ! A keresztutakon sok helyen kis kápolnák álltak a Larok szobraival. ? A szövegben szereplő dátum (ante diem tertium nonas Quintiles) valószínűleg téves. A jätékok ideje később július 6-ától 13-áig tartott. Az eredeti időpont ennek az időtartamnak az utolsó napja lehetett, amely azonban római számítás szerint nem a hönap nonaeja, hanem az idusa előtti 3. nap. 380