Oldal 340 [340]
42.
(1) Miután szavaival felszította katonái lelkesedését, Marcus Silanust 3000 gya¬
logossal és 300 lovassal hátrahagyta a terület biztosítására, ő pedig a sereg többi
részével, 25 000 gyalogossal és 2500 lovassal átkelt a Hiberuson. (2) Noha ekkor
néhányan azt tanácsolták, hogy ha már a pun seregek három, egymástól ilyen
távol eső vidékre vonultak, támadja meg a legközelebbit, ő úgy vélte, fennáll a
veszély, hogy ezzel egyesülésre készteti őket, és egyedül nem tud majd helytáll¬
ni annyi sereggel szemben. (3) Úgy döntött hát, hogy egyelőre inkább megost¬
romolja Uj-Karthägöt.
Ez a város már önmagában is gazdag volt, de az ellenség még tele is zsüfolta
mindennel, ami a háborúhoz kellett: itt voltak a fegyverei, a hadipénztára és az
egész Hispániából összeszedett túszok. (4) Ezenkívül kedvező fekvése igen
megkönnyítette az Afrikába való áthajózást, és hozzá még olyan kikötővel ren¬
delkezett, amelyben bármekkora hajóraj kényelmesen elfért, sőt talán ez volt az
egyetlen ilyen kikötő Hispánia földközi-tengeri partjain.
(5) Senki sem tudta, mi az úti cél, egyedül Gaius Laelius. Őt Scipio a hajó¬
haddal előreküldte, de úgy kellett időzítenie haladását, hogy a hajóraj akkor érjen
a kikötőbe, amikor Scipio serege feltűnik a szárazföld irányából. (6) Hetednap¬
ra egyszerre érkeztek meg a Hiberustól szárazon és vízen Új-Karthágóhoz.!
A várostól északra ütöttek tábort, amelyet hátul — mivel elölről maga a természet
nyújtott védelmet — sánccal biztosítottak.
(7) Új-Karthágó fekvése ugyanis a következő: Körülbelül a hispániai partvo¬
nal közepén egy, főként az afrikai szélnek kitett, alig több mint 1,2 mérföld
szélességű öböl nyúlik be 2,5 mérföld mélységben a szárazföldbe. (8) Az öböl
bejáratánál egy kis sziget fekszik, amely az afrikai szelet kivéve minden, a nyílt
tengerről fúvó széltől megvédi a kikötőt. Az öböl belsejéből félsziget nyúlik előre,
ezen a magaslaton épült a város; keletről és délről a tenger övezi, nyugatról pedig
egy kissé északra is elnyúló lagúna határolja, amelynek mélysége a dagálytól és
apálytól függően változik. (9) A várost a szárazfölddel mintegy negyed mérföld
széles földsáv köti össze. A római hadvezér ebben az irányban, bár az erődítést
kevés munkával elvégezhették volna, nem emeltetett védősáncot — talán azért,
hogy önbizalmát fitogtassa az ellenség előtt, vagy hogy biztosítsa a szabad visz¬
szavonulást a város falai elleni gyakori támadások után.
! Ha a Livius (és Polübiosz X. 9. 7) által megadott napok száma hiteles — ami elég valószí¬
nűtlen -, ez rendkívüli menetelési teljesítmény lehetett, tekintve, hogy Új- Karthágó
légvonalban mintegy 380 kilométerre délre van a Hiberustól.
339