Oldal 338 [338]
OCR
vereség következtében már-már elveszett provinciát a római népnek és az ő utódjuknak, azaz nekem. (6) Minthogy azonban - hála az isteneknek — már nem az a célunk, hogy mi megmaradhassunk Hispániában, hanem hogy a punoknak ne legyen itt maradásuk, és nem azon igyekszünk, hogy a Hiberus partjánál álldogálva megakadályozzuk az ellenség átkelését, hanem hogy mi keljünk át rajta és terjesszük ki túlsó partjára is a háborút, (7) ezért attól tartok, lesz közöttetek olyan, aki túl nagyra törőnek és merésznek találja ezt a tervemet, tekintettel a nemrég elszenvedett vereségekre és fiatal koromra. (8) Nincs ember, akinek a szívéből nehezebb lenne kitörölni a Hispániában elvesztett csaták emlékét, mint az enyémből. Hiszen harminc nap leforgása alatt megölték apámat és nagybátyámat, úgyhogy családunkban egyik gyászeset a másikat érte. (9) De noha családom majdnem teljes elárvulása és megfogyatkozása megviseli lelkemet, hazám szerencséje és hősiessége nem enged csüggedni. A végzet különös rendelése folytán nekünk az a sors jutott, hogy győzelmünket minden jelentősebb háborúban vereség előzze meg. (10) Nem is szólok a régi küzdelmekről: Porsennáról,! a gallokról és a samnisokról," hanem a pun háborúkkal kezdem. Hány hajóhadunk, hány vezérünk, hány seregünk pusztult el az előző háborúban — hogy a mostanit ne is említsem? (11) Minden vereségnél vagy magam is jelen voltam, vagy ha nem voltam is ott, én szenvedtem a legsúlyosabb csapást. Irebia, Irasumennus, Cannae — mi egyebek ezek, mint lemészárolt római seregek és consulok emlékhelyei? (12) Vegyük még hozzá Itália nagyobbik felének, Szicíliának és Szardíniának az elpártolását, legutóbb pedig azt a félelmet és rettegést, amikor a punok az Ánio folyó és Róma falai között ütöttek tábort, és a győztes Hannibalt majdnem Róma kapuiban láthattuk! Ebben az általános összeomlásban csak a római nép hősiessége maradt csorbítatlan és rendületlen, ez állította helyre és emelte fel porba omlott államunkat. (13) Ti voltatok a legelsők, katonák, akik a cannaei vereség után apám vezetésével és jósjeleivel megállítottátok az Alpok és Itália felé induló Hasdrubalt! — márpedig ha ő egyesítette volna erőit bátyjával, a római népnek már a puszta neve sem létezne -—, és az itt elért siker megállította az ottani vereségek sorozatát is. (14) Most, hála az isteneknek, minden sikeresen és szerencsésen alakul Itáliában és Szicíliában: napról napra biztatóbb és kedvezőbb a helyzetünk. (15) Szicíliában elfoglaltuk Szürakuszait és Akragaszt, az egész szigetet megtisztítottuk az ellenségtől, és a provincia újra 11.9-13. 2 V. 38-49. 3 IX. 1-6. : Vö. XXIII. 26—29. 337
