Page 329 [329]
OCR
ben," hogy Marcus Antistius népíribunus előbb a köznép elé terjesztette a kérdést: feljogositja-e határozatával a senatust arra, hogy a satricumiak ügyeben hatärozatot hozzon? (11) Úgy vélem tehat, meg kell allapodnunk a népéribunusokkal, hogy közülük egy vagy több terjesszen indítványt a köznép elé, hogy ruházzon fel minket a döntés jogával a campaniaiak ügyében." (12) Így Lucius Atilius népzribunus a senatus megbízásából a következő kérdést intézte a köznéphez: , Kérdezem, polgárok, mit akartok, mi történjen Campania, Atella, Calatia, Sabate összes lakójával, akik a római nép hatalmának és fennhatóságának alávetették magukat Ouintus Fulvius proconsul előtt, (13) továbbá azokkal, akiket szintén átadtak magukkal együtt, és mindazzal, amit átadtak magukkal együtt: földjükkel, városukkal, szent és profán tárgyaikkal és mindazzal, amit ezenkívül még átadtak?" (14) A köznép így rendelte: , Amit a senatusban a tagok felesketése után? a jelenlévők többsége elhatároz, azt akarjuk és elrendeljük." 34. (1) A néphatározat alapján a senazus úgy határozott," hogy először is Oppiának és Cluviának adják vissza javait és szabadságát, ha pedig a senazustól egyéb jutalmat is szeretnének kérni, jöjjenek Rómába. (2) A campaniaiak sorsáról családonként döntöttek, de ez nem érdemel részletes beszámolót. (3) Egyesekről úgy rendelkeztek, hogy el kell kobozni vagyonukat, őket magukat, gyermekeiket és feleségüket pedig el kell adni rabszolgának, kivéve lányaikat, akik idegenbe mentek férjhez, még mielőtt a város a rómaiak hatalmába került volna; (4) másokról úgy, hogy bilincsbe kell verni őket, és később dönteni a sorsukról. A többi campaniai esetében vagyonuk nagyságát is figyelembe véve döntötték el, hogy javaikat elkobozzák-e vagy sem. (5) Ugy határoztak, hogy a zsákmányolt jószágokat a lovak kivételével, a rabszolgákat a felnőtt férfiak kivételével, valamint minden más ingóságot vissza kell adni tulajdonosának. (6) Minden campaniait, atellait, calatiait és sabateit — kivéve azokat, akiknek a szülei vagy ők maguk az ellenségnél tartózkodtak — szabadnak nyilvánítottak, (7) de egyikük sem lehetett római polgár vagy latin jogú szövetséges. Mindazoknak, akik Capuában tartóz! Satricum lakói, bár római polgárok voltak, a római sereg caudiumi megszégyenítése után, Kr. e. 321-ben a samnisokhoz pártoltak (IX. 16. 2—10). Livius csak itt említi Antistius népíribunus fellépését az ügyükben. ? A senatus tagjai különösen fontos döntés előtt, ha a népgyűlés így határozott, esküt tettek. 3 A XXVI. 16. 7-13-ban Livius (valószínűleg egy másik forrás alapján) már összefoglalta, hogyan döntött Róma Capua sorsa felől. 328
