Oldal 317 [317]
tokkal hárították el, és a nép számára egynapos esdeklést és áldozati kilencedet
rendeltek el.
(7) Ebben az évben jó néhányan meghaltak az állami papi hivatalok viselői
közül, és helyükre újakat választottak. A szent cselekményekért felelős decemvirek
közé Manius Aemilius Numida helyére Marcus Aemilius Lepidust, Marcus
Pomponius Matho pontifex helyére Gaius Liviust, Spurius Carvilius Maximus
augur helyére pedig Marcus Serviliust választották meg. (8) Mivel Titus Otacilius
Crassus pontifex ennek az évnek a végén halt meg, az ő helyét nem töltötték be.
Gaius Claudius, Iuppiter famenje, mivel az állati belső részek elhelyezésénél
hibát követett el, leköszönt tisztségéről.
24.
(1) Ezzel egyidőben Marcus Valerius Laevinus megérkezett könnyen mozgó
hajóhadával az aitóloknak erre a célra összehívott gyűlésére," miután előzőleg
titkos tárgyalásokon kipuhatolta vezetőik hangulatát. (2) Itt először is Szüraku¬
szai és Capua elfoglalásával szemléltette a szicíliai és itáliai hadi helyzet kedve¬
ző voltát, (3) majd hozzátette, hogy ő a rómaiak őseiktől örökölt szokását kö¬
veti: hogy szövetségeseiket megbecsülik, soknak adnak közülük polgárjogot és
a magukéval egyenlő jogokat, másoknak pedig olyan kedvező helyzetet bizto¬
sítanak, hogy inkább akarnak szövetségeseik, mint polgártársaik lenni. (4) Az
aitólok azért is nagyobb megbecsülésben fognak részesülni — mondta —, mert a
tengerentúli népek közül ők folyamodtak először a rómaiak barátságáért. (5)
Philipposz és a makedónok szomszédsága terhes ugyan számukra, de ő már
megtörte erejüket és gőgjüket, és annyira vissza fogja szorítani őket, hogy nem¬
csak az aitóloktól erőszakkal elvett városokból fognak kivonulni, de maga Ma¬
kedónia is ellenük fordul, (6) és az akarnanokat, akiknek az államszövetségtől
való elszakadását az aitölok nehezmenyezik,? ismet alattvalöikkä teszi majd a
hajdani törvényes megállapodás értelmében.
(7) A római hadvezér állításait és ígéreteit tekintélyével megerősítette Szko¬
pasz, a törzsszövetség akkori szíratégosza és Dorimakhosz, az aitólok egyik fő¬
embere, akik kevésbé mértéktartóan és sokkal bizakodóbb hangon magasztalták
a római nép erejét és méltóságát. (8) Leginkább mégis az a remény tüzelte fel
őket, hogy Akarnania ismét a hatalmukba kerülhet. Ezért megállapodtak a
rómaiakkal kötendő barátság és szövetség feltételeiben, (9) a következő kiegé¬
! Az aitól szövetség létezése Kr. e. 367 óta adatolt. A szövetség a Delphoit ért kelta támadás
visszaverése (279) után kezdett nagyobb jelentőségre szert tenni.
? Az aitólok Kr. e. 263 körül kötöttek szerződést Akarnaniával, amely azonban 222 táján
már a makedónokat segítette III. Kleomenész spártai király ellen.
316