Oldal 308 [308]
16.
(1) Mivel a campaniaiak kivégzése ügyében és sok más dologban is egyedül
Flaccus akarata döntött, néhány történetíró arról tudósít, hogy Appius Claudi¬
us közvetlenül Capua meghödoläsa utän meg is halt. (2) Szerintük Taurea sem
önszántából ment Calesbe, és nem is saját kezével vetett véget életének. Amikor
a többiekkel együtt cölöphöz kötözték, Flaccus csendet parancsolt, mert a nagy
zajban nem hallotta, hogy mit kiabál Iaurea. (3) Ekkor mondta a fent idézett
szavakat, hogy őt, a legbátrabb embert olyasvalaki öli meg, aki a nyomába sem
érhet hősiességben. Erre a kikiáltó a öroconsul parancsára így szölt: „Lictor, merj
még egy pár korbácsütést erre a bátor férfira, és először vele szemben teljesítsd
törvényes kötelességedet!" (4) Néhányan még azt is állítják, hogy a proconsul
elolvasta a senatus határozatát, mielőtt elrendelte a kivégzést; de mivel ez azzal
végződött, hogy ha jónak látja," hagyja a senatusra a döntest, 6 ezt igy értelmez¬
te: rábízták annak megítélését, hogy mi szolgálja inkább az állam érdekét.
(5) Calesből Flaccus visszatért Capuába, és fogadta Atella és Calatia meghó¬
dolását; a lázadás vezetői itt is elnyerték büntetésüket. (6) Így összesen mintegy
70 főrangú senazort végeztek ki." Csaknem 300 előkelő campaniait vetettek
börtönbe Rómában, míg másokat a latin szövetséges városoknak adtak át őri¬
zetre — ezek különböző körülmények között lelték halálukat. A többi campaniai
polgárt eladták rabszolgának.
(7) Már csak arról kellett döntenie a senaéusnak, mi legyen a város és a földek
sorsa. Néhányan azt javasolták, hogy ezt a rendkívül erős, közeli, ellenséges
várost le kell rombolni. Végül azonban a rövid távú hasznosság szempontja
győzött. Mivel Capua környéke Itáliának közismerten minden terményt legbő¬
vebben termő területe volt, megkegyelmeztek a városnak, hogy legyen hol lak¬
niuk a szántóvetőknek. (8) Hogy megfelelő számú legyen a népesség, ott tar¬
tottak igen sok helybéli szabadost, szatócsot és kézművest. A teljes földterület
és a hivatalos épületek a római nép tulajdonába kerültek. (9) Ugy döntöttek
azonban: Capua csak annyiban legyen város, hogy város módjára lakják és láto¬
gatják, de nem lehet állami léte, senazusa, főtisztviselői, nem gyűlésezhet a köz¬
nép; (10) a tömeg éljen benne államtanács és államhatalom nélkül, tagjait ne
fűzze össze semmilyen kapcsolat, hogy ne legyenek képesek közösséggé alakul¬
ni; az igazságszolgáltatás intézésére pedig minden évben egy praefectust külde¬
nek majd hozzájuk Rómából.
(11) Így Capua sorsát minden tekintetben dicséretre méltó belátással rendez¬
ték. Szigorúan és gyorsan jártak el a főbűnösökkel szemben, a polgárságot szét¬
! Hivatalos utasításokban alkalmazott udvariassági formula.
? Beleértve a Calesban és Teanumban kivégzetteket is.
307