6.
(1) Marcus Atilius /egatus kozben a princepsek elsé manipulusinak jelvényhor¬
dozóját kényszerítette, hogy vezesse csapatát az ellenség ellen. Lucius Porcius
Licinus és Titus Popillius /egazusok, a tábor parancsnokai szintén elkeseredett
erővel keltek a sánc védelmére, és épp akkor végeztek az elefántokkal, amikor
ezek áttörték a sáncot. (2) Tetemük feltöltötte az árkot, így mint valami alkalmi
töltés vagy híd, átjáróul szolgált az ellenségnek. Ott, a döglött elefántokon iszo¬
nyú erővel tombolt a harc. (3) A tábor másik oldalán már visszaszorították a
campaniaiakat és a pun helyőrséget, és már közvetlenül Capuának a Volturnum
felé" nyíló kapuja előtt folyt a küzdelem. (4) Itt a rómaiak betörését nem is any¬
nyira a fegyveresek akadályozták, hanem az, hogy a kapu tele volt 4a//iszákkal és
skorpiókkal, amelyek lövedékei távol tartották a támadókat. (5) Ráadásul a ró¬
maiak rohamát a fővezér, Appius Claudius sebesülése is visszafogta: amikor az
első hadijelvények előtt buzdította katonáit, bal válla alatt, a mellkasa felső részén
találta el egy nehéz hajítódárda. Ennek ellenére igen sok ellenséget vágtak le a
kapu előtt, a többiek fejvesztve menekültek be a városba. (6) Hannibal látva, hogy
a hispán cohors megsemmisült, az ellenséges tábort pedig nagy erővel védik,
abbahagyta az ostromot, és megkezdte a visszavonulást; megfordította a gyalo¬
gosok menetoszlopát, hátulról a lovasságot rendelte védelmükre, nehogy az el¬
lenség a nyomukba szegődhessen. (7) A légiók égtek a vágytól, hogy üldözőbe
vegyék az ellenséget, Flaccus azonban visszavonulót fúvatott, úgy vélve, hogy
mindkét célját elérte: a campaniaiak megérthették, mennyire nem tudja őket
megvédeni Hannibal, és ugyanezt be kellett látnia magának Hannibalnak is.
(8) A csatáról szóló egyes tudósításokban az olvasható, hogy 8000 ember esett
el Hannibal, 3000 a campaniaiak seregéből, és a rómaiak a karthágóiaktól 15, a
campaniaiaktól 18 hadijelvényt zsákmányoltak. (9) Más forrásokban viszont azt
találtam, hogy az ütközet korántsem volt olyan jelentős, és nagyobb szerepet
játszott benne a rémület, mint a küzdelem. Eszerint amikor a numidák és a
hispánok elefántjaikkal betörtek a római táborba, (10) a tábor közepén végig¬
gázoló elefántok nagy recsegés-ropogás közepette feldöntögették a sátrakat, az
igásállatok pedig úgy megijedtek tőlük, hogy köteleiket eltépve világgá szalad¬
tak. (11) Hannibal egy cselfogással növelte tovább a zűrzavart: itáliai öltözetben
latinul tudó embereket küldött a rómaiakhoz, akik a consulok nevében felszólí¬