Oldal 295 [295]
OCR
lovasság és gyalogság, amelyet a Bostar és Hanno vezetése alatt álló pun helyőrség is támogatott. (7) A római vezérek ebben a válságos helyzetben nem akarták egy oldalra tömöríteni erejüket, nehogy egyetlen pontot is védtelenül hagyjanak, ezért a következőképpen osztották fel egymás között a csapatokat: (8) Appius Claudiusnak a campaniaiak, Ouintus Fulviusnak pedig Hannibal támadását kellett feltartania; Gaius Nero propraezor a hat légió lovasságával a Suessula felé vezető úton helyezkedett el, Gaius Fulvius Flaccus /egazus pedig a szövetséges lovassággal a Volturnus folyó irányában. (9) Az ütközet kezdetén nemcsak a szokásos harci üvöltést és csatazajt lehetett hallani: a férfiak, lovak, fegyverek zaja mellett a falakra kiállított, nem harcoló campaniaiak sokasága még fémtárgyakkal is csôrômpôlt — ahogyan holdfogyatkozáskor, az éjszaka csendjében szokás! —, €s úgy ordított hozzá," hogy még a küzdők figyelmét is elterelte a harcról. (10) Appiusnak nem volt nehéz távol tartania a sánctól a campaniaiakat, de a másik oldalon Fulviust már nagyobb erővel szorongatta Hannibal és a punok. (11) Itt a VI. légió meghátrált helyéről. Visszavonulásuk után egy hispán cohors härom elefánttal egészen a sáncig hatolt, középen áttörve a római csatasort. Vállalkozásuk kimenetele kétesélyes volt: vagy betörnek a táborba, vagy elvágják őket övéiktől. (12) Fulvius, látva, mennyire megrettent a légió, és milyen veszélyben forog a tábor, arra buzdította Ouintus Naviust és a többi rangidős centuriöt, hogy támadják meg a sánc előtt harcoló ellenséges co/orsot. A helyzet rendkívül válságos — mondta. — (13) Vagy utat kell nekik engedniük, hisz azok után, hogy áttörték a csatasor zárt pajzsfalát, a táborba bejutniuk már úgyis gyerekjáték lesz, vagy pedig meg kell semmisíteni őket még a sánc előtt. (14) Ez nem kerül nagy küzdelembe: az ellenséges csapat kis létszámú, el van vágva övéitől, és ha a kettészakadt római csatasor — amelyet csak addig látnak így, amíg félnek — mindkét oldalról az ellenség felé fordul, könnyen harapófogóvá alakítható. (15) Navius, amint meghallotta a vezér szavait, kiragadta a hadijelvényt a hastatusok második manipulusának jelvényhordozója kezéből, és az ellenség felé indult vele, azzal fenyegetőzve, hogy odadobja közéjük, ha a katonák nem indulnak azonnal utána, és nem veszik ki részüket a harcból. (16) Hatalmas termetű ember volt, akit fegyverei még nagyszerűbb jelenséggé tettek; magasra emelte a hadijelvényt, így barát és ellenség figyelmét egyaránt magára vonta. (17) A hispan coors, amikor már az ő hadijelvényeik közelébe jutott, dárdák ! Egy ókori babona szerint holdfogyatkozáskor a holdat rossz szellemek szorongatják — ezeket az emberek úgy próbálták elűzni, hogy bronztárgyakkal csörömpöltek. ? Az akusztikus hadviselés célja a megtévesztés lehetett, hogy az ellenség azt higgye, hatalmas sereggel áll szemben. 294
