Page 270 [270]
OCR
ségtelen volt, az elviselhetetlen hőség mindkét táborban — de a városon kívül még inkább, mint a városban — megrendítette szinte minden ember egészségét. (8) Kezdetben csak az egészségtelen évszak és hely okozott megbetegedéseket és haláleseteket, de később már a betegek ápolása és a velük való érintkezés terjesztette a kórt, úgyhogy akik egyszer megkapták, vagy magukra hagyva, gondoskodás nélkül hunytak el, vagy pedig látogatóikat és ápolóikat is megfertőzték és magukkal vitték a sírba. (9) Így mindennapossá vált a temetések és a halál látványa, és éjjel-nappal mindent betöltött a gyászolók jajgatása. (10) Végül már annyira belefásultak a csapásba, hogy nemcsak nem búcsúztatták a holtakat könnyekkel és méltó siratással, de még csak ki sem vitték, el sem hantolták őket. A kiterített holttestek ott hevertek a hasonló halálukat várók szeme előtt, (11) és a halottak a betegeket, a betegek az egészségeseket döntötték romlásba nemcsak a rettegés, de a testek bomlása és dögletes kigőzölgése révén is. Voltak, akik egyedül támadtak az ellenséges előőrsökre, hogy inkább a fegyver végezzen velük. (12) A ragály azonban sokkal hevesebben dühöngött a pun táborban, mint a rómaiaknál, mert a rómaiak a hosszú szürakuszai ostromzár folyamán jobban megszokták az éghajlatot és a vizet. (13) Az ellenséges seregben szolgáló szicíliaiak, mihelyt észrevették, hogy az egészségtelen vidék miatt terjed a betegség, szétszéledtek, ki-ki a saját környékbeli városába. (14) Viszont a karthágóiak, akiknek nem volt hová menniük, egytől egyig mind elpusztultak vezéreikkel, Hippokratésszel és Himilkóval együtt. (15) Marcellus, látva, micsoda erővel dühöng a járvány, csapataival a városba vonult, és itt az árnyékot adó háztetők védelmébe húzódva gondoskodott legyengült emberei ápolásáról. Ennek dacára a járvány a római seregből is sok áldozatot szedett. 27. (1) A szárazföldi pun sereg megsemmisülése után az eddig Hippokratész seregében szolgáló szicíliaiak megszálltak két nem nagy, de fekvésük és erődítményeik révén jól biztosított várost, 3, illetve 15 mérföldnyire Szürakuszaitól. Ide szállíttatták az utánpótlást városaikból, és segédcsapatokat is gyűjtöttek. (2) Közben Bomilkar ismét visszatért hajóhadával Karthágóba, és a szövetségesek helyzetéről beszámolva felcsillantotta a reményt, hogy nemcsak nekik nyújthatnak életmentő segítséget, de az úgy-ahogy megszállt városban a rómaiakat is bekeríthetik. (3) Így elérte, hogy igen nagyszámú, mindenféle szállítmánnyal bőségesen megrakott teherhajót küldtek vele, és hajóhadát is megerősítették. (4) [gy 130 hadihajóval és 700 teherhajóval indult el Karthágóból, és elég kedvező ! Valószínűleg Bidisz és Daszkón városokról van szó. 269
