OCR
valamit; (6) amióta ez a nép a világon van, ősei is így viselték a háborút, és maga is így szokta meg már gyermekkorától kezdve. De most olyan ellenséggel áll szemben, amely a gyalogságra épít, és ha egyenlő harcértékű haderőt akar vele szembeállítani, neki is gyalogságot kell szerveznie. (7) Erre akad is ember a birodalmában bőven, de ő nem ért hozzá, hogyan kell felfegyverezni, felszerelni, elrendezni őket. Serege csak egy rendezetlen massza, mint valami vaktában összeverődött néptömeg. (8) A követek azt felelték, hogy egyelőre teljesítik kérését, de ígérje meg, hogy azt az embert azonnal visszaküldi, ha hadvezéreik nem adják beleegyezésüket megállapodásukhoz. (9) Azt a társukat, aki ott maradt a királynál, Ouintus Statoriusnak hívták. A numida király a két rómaival elküldött egy válogatott numida követséget Hispániába, hogy a római vezérektől biztosítékot kérjenek a szövetségkötéshez. (10) Azzal is megbízta őket, hogy biztassák átpártolásra a karthágói helyőrségekben szolgáló numida segédcsapatokat is. (11) Statorius a királynak a nagyszámú ifjúságból gyalogosokat sorozott, és a teljesen római mintára beosztott sereget megtanította, hogyan igazodjanak sorakozás és menetelés közben, hogyan kövessék a hadijelvényeket és tartsák meg az alakzat rendjét, és úgy hozzászoktatta őket az erődítési és egyéb, a katonaélettel járó munkákhoz, (12) hogy a király hamarosan éppúgy bízhatott gyalogságában, mint lovasságában, és sík terepen, szabályos ütközetben is legyőzte az ellenséges karthágói sereget. (13) A rómaiak ügyét is nagyban segítette Hispániában a király követeinek érkezése, mert erre a hírre a numidák egyre sűrűbben kezdtek átszökdösni. Így kezdődött a rómaiak barátsága Syphaxszal. Amikor a karthágóiak ezt megtudták, azonnal követeket küldtek Numídia másik részébe Gaiához,! a maesuliusoknak nevezett nép? királyához. 49. (1) Gaiának volt egy 17 éves fia, Massinissa,? egy olyan kiváló adottságokkal megáldott ifjú, akiről már akkor nyilvánvaló volt, hogy birodalmát sokkal na1 A név numida feliratokon ebben a formában fordul elő, a Livius-kéziratokban azonban Gala alakban szerepel, minden bizonnyal szövegromlás miatt. ? A maesuliusok (görög szerzőknél masszüloszok) nem tévesztendők össze a fentebb említett masaesuliusokkal, akiknél keletebbre (Karthágóhoz közelebb) éltek; a két nép ellenséges viszonyban volt egymással. 3 Massinissa ekkor már kb. 27 éves lehetett (tudjuk, hogy 149-ben, amikor meghalt, túl volt a 90. életévén). A 17 éves kor tehát vagy elírás, amely akár már Livius forrásában is így szerepelhetett, vagy írói eszköz annak érzékeltetésére, hogy Massinissán már kora ifjúságától kezdve látszott, milyen sokra viszi majd később. 234