OCR
11. (1) Miután mindent megtettek az istenek megbékítésére, a consulok beszámoltak a senatus előtt az állam és a háború helyzetéről, a csapatok számáról és tartózkodási helyéről. (2) A háborúhoz szükséges légiók számát 18-ban határozták meg: két-két légiót kap mindegyik consul; kettő-kettő szükséges Gallia, Szicília és Szardínia megvédéséhez; (3) két légióval tartsa Quintus Fabius praezor Apuliät és a két, önkéntesekből álló légióval Tiberius Gracchus Luceria környékét; egyegy légió maradjon meg Gaius Terentius proconsunak Picenumban és Marcus Valeriusnak a Brundisium környékén tartózkodó flottánál, kettőnek pedig a Város védelmét kell ellátnia. (4) A légiók számának felemeléséhez hat újat kellett sorozni. (5) A consulokat utasították, hogy a lehető leghamarabb tartsák meg a sorozást, és szereljenek fel egy hajóhadat, hogy a hadihajók száma azokkal együtt, amelyek Calabria partvidékét biztosítják, ebben az évben 150-re emelkedjen. (6) Miután megtartották a sorozást, és vízre bocsátottak 100 új hajót, Quintus Fabius levezette a censorvälasztö gyülest, ahol Marcus Atilius Regulust és Publius Furius Philust választották meg. (7) Mivel egyre sűrűbben érkeztek hírek arról, hogy Szicíliában kitört a háború, Titus Otacilius megkapta a parancsot, hogy induljon oda hajóhadával. Mivel nem volt elég legénység, a consulok senazusi határozat alapján elrendelték, hogy minden polgár, akinek magának vagy apjának vagyonát Lucius Aemilius és Gaius Flaminius censorok! 50 000 és 100 000 bronzpénz között állapították meg, vagy aki azóta tett szert ekkora vagyonra, köteles egy matrózt kiállítani és hat hónapra kifizetni a zsoldját; (8) akinek vagyona 100 000 és 300 000 bronzpénz között van, az három matrózt állítson, egyévi zsoldjukat is vállalva; akinek 300 000 és 1 000 000 között, az ötöt, és akinek 1 000 000-nál több a vagyona, az hetet; a senazorok pedig nyolc hajóst küldjenek, és fizessék egyévi zsoldjukat. (9) A hajósok, akiket gazdáik a rendelet alapján kiképeztek és felfegyvereztek, 30 napra elegendő kész élelemmel ellátva szálltak hajóra. Ekkor történt először, hogy a római hajóhadat magánköltségen látták el legénységgel. 12. (1) A szokottnál nagyobb készülődés elsősorban a campaniaiakat rémítette meg, akik attól féltek, hogy a rómaiak ebben az évben a háborút Capua ostromával kezdik. (2) Ezért követeket küldtek Hannibalhoz, kérve, hogy vonuljon seregével Capua közelébe, mert Rómában Capua megostromlására soroznak új seregeket: egyetlen város elpártolása sem ingerelte fel őket ennyire. (3) Olyan rémülten közölték ezt a hírt, hogy Hannibal úgy vélte, sietnie kell, nehogy a ! Aemilius és Flaminius Kr. e. 220-ban tartottak vagyonbecslést. 196