Seite 171 [171]
36.
(1) Gracchus, miután alig 100 ember veszteséggel elfoglalta az ellenséges tábort,
gyorsan visszahúzódott Cumaeba, mert tartott Hannibaltól, akinek tábora ott
állt Capua fölött a Tifata-hegyen. (2) Sejtelme nem is bizonyult alaptalannak.
Alighogy a vereség híre elért Capuába, Hannibal abban a reményben, hogy még
Hamae környékén találja majd az újoncokból, legnagyobbrészt rabszolgákból
álló sereget, amely féktelen győzelmi mámorában most a vesztesek kifosztásával
és a zsákmány elhurcolásával van elfoglalva, (3) erőltetett menetben elindult
Capua mellől, a szembejövő campaniai menekülteket fegyveres kísérettel Ca¬
puába küldte, a sebesülteket pedig kocsira ültette. (4) Hamaenál azonban nem
találta már az ellenséget a táborban, csak a nemrég lezajlott öldöklés nyomait és
szövetségesei szanaszét heverő holttesteit.
(5) Néhányan azt javasolták, hogy azonnal vonuljon Cumaehoz, és ostromol¬
ja meg a várost. (6) Noha neki is szíve vágya volt, hogy ha már Neapolist nem
tudta bevenni, legalább Cumaet elfoglalja, és így egy tengerparti város birtoká¬
ba jusson, mégis visszavonult a Tifatán lévő táborába, mert hirtelen kivezényelt
katonái fegyvereiken kívül semmi mást nem hoztak magukkal. (7) Másnap végre
engedett a campaniaiak sürgető kérésének, és minden szükséges ostromfelsze¬
reléssel Cumaehoz vonult. (8) Miután végigpusztította a környéket, a várostól
egy mérföldre ütött tábort. Gracchus továbbra is ott maradt, nem mintha any¬
nyira bízott volna seregében, de szégyellte volna ilyen nehéz helyzetben cser¬
benhagyni a szövetségeseket, akik az ő és a római nép segítségéhez folyamodtak.
(9) Fabius, a másik consu/ Cales mellett táborozott, és nem mert átkelni se¬
regével a Volturnuson, (10) mert előbb a jósjelkérés megismétlésével volt elfog¬
lalva, azután pedig azzal, hogy elhárítsa a csodajeleket, amelyekről egymás után
érkeztek a jelentések, és amelyek elhárítása közben a haruspexek közöltek vele,
hogy nem egykönnyen sikerülnek jól az áldozatok.
37.
(1) Míg Fabius ilyen okokból nem mozdulhatott, Semproniust az ellenség kö¬
rülzárta, és már ostromgépeivel támadta. (2) Egy hatalmas fatornyot gördítettek
oda a város falához. Ezzel szemben a consu/ magán a falon egy másikat emelte¬
tett, amely sokkal magasabb volt, mert roppant keresztgerendáival a már amúgy
is elég magas városfalra támaszkodott. (3) Innen az ostromlottak először kövek¬
kel, karókkal és mindenféle lövedékekkel védelmezték falaikat és városukat, (4)
végül pedig látva, hogy az ellenség egészen a fal mellé gördíti az ostromtornyot,
csak úgy zúdították rá a gyújtócsóvákat. (5) Miközben az égő toronyból töme¬
gesen ugráltak le a lángoktól megrémült fegyveresek, a rómaiak egyszerre törtek
ki a város két kapuján, visszaszorították és visszakergették táborukba az ellen¬
170