Oldal 146 [146]
amiért bezárták kapuikat Hannibal előtt; így aztán Cumaeban húzták meg
magukat. A nuceriai zsákmányt a katonák kapták meg, a várost kirabolták és
felgyújtották.
(7) Marcellusnak Nola megtartásában nemcsak saját megbízható csapatai
voltak segítségére, hanem a vezetők támogatása is. Iartania kellett azonban a
köznéptől, mindenekelőtt Lucius Bantiustól, akit az elpártolási kísérlet miatti
bűntudat és a római braezortól való félelem arra ösztönzött, hogy elárulja hazá¬
ját, vagy ha erre nem nyílik alkalom, átszökjön az ellenséghez. (8) Kemény fia¬
talember volt, és a szövetségesek között abban az időben szinte a leghíresebb
lovas. Cannaenál félholtan akadtak rá egy halom hulla alatt; Hannibal meggyó¬
gyíttatta, majd bőkezűen megajándékozta, úgy küldte haza. (9) Bantius ezért a
jótéteményért hálából akarta Nolát a punok kezére játszani. A praetor figyelmét
azonban nem kerülte el, hogy milyen nyugtalan, lázas igyekezettel dolgozik a
fordulat előkészítésén.
(10) Belátta hát, hogy vagy büntetéssel kell megrendszabályoznia, vagy jóté¬
teménnyel leköteleznie, és mert fontosabbnak tartotta, hogy ezt a derék és bátor
szövetségest maga mellé állítsa, mint hogy az ellenséget megfossza tőle, magá¬
hoz hívatta, és barátságosan így beszélt hozzá: (11) Könnyen megállapítható,
hogy Bantiusnak honfitársai között igen sok az irigye, hiszen egy ember sem
akadt Nolában, aki hőstetteiről említést tett volna neki. (12) De ha valaki a római
táborban teljesített szolgálatot, annak hősiessége nem maradhat homályban.
Sokaktól hallotta, akikkel Bantius együtt szolgált, hogy milyen ember is ő,
hányszor és milyen veszélyeket vállalt a római nép megmaradásáért és méltósá¬
gáért, (13) és hogy a cannaei csatában mindaddig nem adta fel a küzdelmet,
amíg majdnem elvérzett, és maga alá nem temette az összerogyó harcosok, lovak
és fegyverek tömege. (14) , Dicsőség hát neked hősiességedért — folytatta —, tőlem
mindig megkapsz majd minden megbecsülést és jutalmat, és minél többet tar¬
tózkodsz mellettem, annál inkább meggyőződhetsz róla, hogy ez mennyit hasz¬
nál tekintélyednek és előmenetelednek." (15) Az ifjú megörült az ígéreteknek,
ő pedig pompás lóval ajándékozta meg, szólt a guaeszornak, hogy fizessen ki neki
500 bigatust,' a lictorokat pedig utasította, hogy valahányszor az ifjú meg akarja
őt látogatni, engedjék be hozzá.
! A 214 körül újonnan bevezetett ezüstpénz, a denarius előlapján a sisakot viselő Roma
istennő, hátlapján egy kettősfogatot (biga) hajtó istennőalak volt látható — innen a
köztársaságkori denariusok neve: nummus bigatus (kettősfogatos pénz). Említése itt még
anakronisztikus.
145